Hi! Megismételtem egy régi történetet, írtam egy klienst a Rocket Editor-hoz Rust-ban. Windows, Linux és Mac-en is megy (elvileg!). (Gyors linkek, akiknek ez már ismerős terület: leírás,client és sync crate, példa kód).
Ez egy viszonylag egyszerű dolog, de kódolás közben eszembe jutott, ahogy korábban mások, csendben magukban egy nagy CRT monitor előtt, vagy egy parti közepén együtt valakivel, Rocket klienst írtak.
Hamarosan Function lesz! Demót nem tudok küldeni, de ti majd remélem, mert várom látni a beadott prod-okat.
Demók Rust nyelven
Hagyományosan a demó írás a C/C++ nyelveken történik, mert a végeredmény mindenképp egy darab futtatható bináris fájl kell legyen, és a művészi szabadsághoz (értsd: wild hacking) kell, hogy szabadon lehessen irányítani, mi történik alacsony szinten a kódban. Illetve, a 4k – 64k kategóriákhoz ennek a méretét is erősen optimalizálni kell.
A Rust nyelv hasonlóan binárisra fordul. Újnak nevezhető, de azért már 2015-ben volt az 1.0 kiadása, és azóta már két év eltelt. Növekszik az olyan elvárt library-k száma, mint a smallvec (growable array on the stack), notify (file asset figyelés) vagy a serde (serialization to- and from structs).
Rust-ban dolgozva többet segít a compiler abban, hogy segfault mentes legyen a programunk. Minden változót végigellenőriz, és nem engedi meg például azt a helyzetet, hogy olyan változó címre írjunk ami már felszabadult, vagy valami éppen máshol is módosítja azt.
Alacsony szintű hozzáférés? Művészi szabadság? Van. Egy unsafe { ... } blokkon belül a compiler elengedi a kezünket, és vagdalkozhatunk mindenféle unsafe csatabárddal mint amilyen a mem::transmute. Idézem a Rust nomicon-t:
“Újra fogjuk értelmezni ezeket a biteket ha bele is pusztulunk!”
A compiler remek hibaüzenetekkel szolgál, gyakorlatilag a compiler üzeneteiből meg lehet tanulni használni a nyelvet.
Például jellemző az, hogy változtattam valamit egy struct-ban. Most akkor emlékezzek minden helyre ahol ez releváns? Hagyjuk rá a compiler-re. Minden helyet megtalál, ahol ki kell bővítenem a kódot, és a szerkesztőben egyik helyről a következőre ugrok amíg el nem fogynak a hibák. Ha lefordul, jó is lesz.
Rust-ban dolgozik például Ferris és Phaazon. Látta valaki az Elysian (64k!) demót vagy az Outline 2017 invite-ot? Remek demók, Rust-ban. Ferris tartott egy három órás előadást arról, hogyan működik a demotool-juk.
A GNU Rocket Editor az animált változó értékek ütemezését segíti. Ad egy felületet, ahol szerkeszthetjük, hogy például épp ekkor legyen a magasság 0.5, és ez menjen felfelé 1.5-ig. Közben a fényerősség változzon 2.1-től 4.0-ig. És lássuk közben, hogy az jól néz ki vagy sem. Ezt kézzel tetűkoppasztó szenvedés összebabrálni, ebben az ütemezésben segít a Rocket.
Több változata van. Az eredeti a rocket/rocket repóban él. Én magam az emoon/rocket változatot használom Linux-on.
A kliens egy futó Rocket alkalmazáshoz kapcsolódik localhost:1338 porton, és kommunikálja ezeket a változtatásokat a demónak.
Például itt, a felső ablakban fut egy kis példa projekt, ez csatlakozik az alsó ablakban a Rocket szerkesztőhöz, ott futnak az időre ütemezett változó értékek.
Remélhetőleg igen érdekes témában szeretnék most írni. Aki még nem ismer, hadd mutatkozzam be: Vickey vagyok, 20 éve járok demopartykra és még soha egyetlen egy prodot sem adtam be a demopartyk alkalmával. És ennek nagyon egyszerű az oka: Önbizalomhiány.
15 évesen kerültem bele ebbe az őrületbe, ami azóta csak fokozódik. Eleinte érdeklődtem az iránt, hogy valamit beadjak, de valahogy arra jutottam, hogy egyáltalán nem merem elkezdeni a dolgot. Hozzá sem merek fogni pl. egy rajz/zene programhoz; hogy játsszak vele; kipróbáljam. Az meg pláne nem, hogy a nagy öregektől én segítséget kérjek. Pedig valahol ugyanúgy kezdték mint én, de ők tovább jutottak. Ráadásul nem éreztem azt igazán, hogy én oda tartoznék.
A másik az, hogy azt láttam, érzékeltem, hogy egy-egy rosszabb kiadott produkció után akkora flame-t kap(nak) az illető(k), a tapasztaltabbaktól, wannabe scenerektől, akik csak játsszák az agyukat, és olykor azt sem tudják miről van szó, hogy úgy döntöttem, hogy ebből én nem kérek; én csak látogató leszek, és csak barátokkal akarok találkozni. (Ma már nem így gondolom.) És ekkor minden esetleges próbálkozás egy merő kudarcba fulladt.
De ez megváltozott akkor, amikor azt éreztem, hogy nekem másfelé kell vennem az irányt. Első partym után nem sokkal szerveztem egy 36 órán át tartó kosárlabda maratont a gimiben és ott teljesen elájultam, hogy “Ez az! Megvan, ezt kell csinálnom!!!!!” És vártam a lehetőséget, és gyűjtöttem a bátorságot és a legelső alkalomra lecsaptam, amikor partyhoz szervezőt kerestek. Ez volt Flag 2000, ahol többek között BoyC és Gargaj kezdett. ^_^
Ez az érzés sokáig fennmaradt, hogy én, hogy szervező maradok, ezzel járulok hozzá a demoscene-hez. Mekka Symposium 2001 után ez az érzés fel erősödött. Itt éreztem azt, hogy felszabadult vagyok. Ahogy az évek múltak, ez az érzés nem változott, igaz pár évet ki is hagytam a demoscene-ből.
Igazából a németeknél éreztem, Dojoe és Mog biztatása után, hogy tényleg el akarok indulni egy partyn. Már nem érdekelt, hogy mit fognak szólni a többiek, mert ha esetleg megjegyzésük van (kritikájuk), akkor se olyan hangnemben mondanák, hogy megbántódnék. Mert nem az a céljuk, hogy az életkedvet is elvegyék az embertől, hanem az, hogy minél több produkciók legyenek az egyes partykon. Nem baj nekik, hogy tök kezdő vagy, sőt, örülnek neki. Meg ha elkezdesz velük beszélgetni, akkor akár a fotózási szenvedélyedet is fel tudják úgy tüzelni, hogy hazamész és elkezded bújni a szakkönyveket és a Youtube-os videókat, hogy jobbá tedd magadat.
Lényegében azt kell elérni, hogy megtaláljuk magunknak azokat a módszereket, amik növelik az önbizalmunkat, kis pajzsot növeszteni, hogy el tudjuk küldeni a nem megfelelő embereket, el kell kezdeni a dolgainkat csinálni (program, zene, rajz, fotó stb.) és nem szégyellni segítséget kérni. Ja és nem feladni az első kudarcnál, hanem megrázzuk magunkat, majd tovább megyünk, akkor egy idő után ne csodálkozzunk, hogyha Revision compok-ban fogunk a legnagyobbakkal csatázni.
A következő partym a másfél hét múlva lévő Function 2017 lesz, ott fogok elindulni az életem legelső képével, versenyen. Szerintem lesz folytatás, mert motivált lettem. Találkozzunk ott! :)
Idén az Evoke kerek számhoz ért és ezt szerette volna méltón megünnepelni, ahogy én is, mert 20 évvel ezelőtt ugyanezen a héten volt az első partym az AntiQ’97, így arra gondoltam, hogy együtt szeretnék évfordulózni a kölni barátaimmal. Ezt május környékén letisztáztuk, hogy megyek.
Augusztusig nem is volt különösebb dolgom, csak figyelni azt hogy be legyek írva az idei tagok közé és a pólókat megrendeljem. Azért figyeltem a Slack-et, hogy hogy mennek a dolgok, és lelkileg készültem. Majd végül, amikor néztem az infodeskes beosztásokat, néztem az egyik csapatnak a shift leadere vagyok… Én a németeknél… Szép kis baleset lesz ebből. :D (később kiderült, hogy ez csak névleges, nem kell túlzottan komolyan venni)
A party előtt elmentem orvoshoz, mert kicsit szédültem, és attól tartottam, hogy átadhatom másnak. De megnyugodtam, amikor a doki közölte, hogy csak alacsony vérnyomásom van, semmi gond az aggodalomra. Kaptam természetes cseppet tartalmazó receptet, amit később kiváltottam, és már indulhattam Kölnbe.
Hetekkel ezelőtt alagútat építettek Rastatt és Baden-Baden között, ami időközben beomlott. Ez hatalmas nagy felfordulást okoz, mert az az egyetlen vasút Dél-Németország és Svájc között így aki onnan jön, az 30-40 perces késésre (vagy többre) számíthat. Emiatt 30 perces késéssel indultam el Kalrsruhe-ból dél köröl, Dipswitch meg 9-kor szállt fel a vonatra Svájcban. Slacken tájékoztattam a többieket, hogy éppen hol tartok, erre Dipswitch említette, hogy szerinte 1 vonattal előtte járhatok.
Nagyjából megérkeztem és elkezdtem segíteni a felépítésben. De már előrehaladott volt az állapot, infodesk nagyjából készen volt. Nagyon csili-vili, bulis hangulatot árasztott a hely. Kezdtem hatása alá kerülni. Ez megmaradt végig. :) Nagyjából minden a megszokott ütemben történt. (pólót hajtogattam, számoltam, szortíroztam) Majd néztük, hogy új névjegykártya-tartókat kell vennünk, mert valamiért elfogytak már megint, mert mindenki hazaviszi őket. (…most látom, az ideit ismét sikerült elhoznom…) /ég a fejem. :D/
Másnap délután is rendben mentek a dolgok, mindenki tudta a dolgát, szépítgette még a saját területét. Közben már jöttek a látogatók, és kaptuk a hírt hogy infodeskeseknek megbeszélése van a seminar roomban. Szinte ugyanaz volt, mint tavaly, azzal különbséggel, hogy idén párhuzamosan volt egy informatikai konferencia, és velük együttműködve jutányos áron bejöhettek az oda látogatók Evoke-ra a compók kezdetére. Ezért duzzadt fel annyira a látogatók száma (500 felett volt). Láttuk hogy kint szakad az eső, tehát a beengedésnél a B-tervet kell alkalmaznunk, amikor is bent maradhatott mindenki, de sorba kellett állni az infodeskhez.
Volt még egy érdekesség a partyval kapcsolatban. Idén Cozmo robotokat lehetett kölcsönözni, útlevél, személyi igazolvány leadásával (ez azért kellett, mert aránylag értékesebb kis kütyüről volt szó, és hogy “fájjon” az embernek, hogyha kikölcsönzi)
Végre elindult az egész és a hollandok elkezdék a hordozható hangszórjukból a Dr. Who főcímdalát játszani, így még vigyorgósabb lettem. :) Majd nem tudni milyen okból, elment az egész net és ezzel a Partymeister. Nem tudtuk beengedni a közönséget 10 percen keresztül, de helyreállt a dolog.
A magyarok érkezésekor rögtön Moqui mellé ugrottam, hogy segítsek neki beazonosítani a neveket, így (remélhetőleg) gyorsabban végeztünk és nem volt gond a kiszolgálással. O:) Utána meg megjött Picard is és kezembe nyomta a Supporter jegyet és Moqui közölte, hogy mivel VIP a párom, nekem kell beírni a gépbe a kódot és különleges bánásmódban kell részesítenünk. .. (Ja igen, persze, hogy nem megy a kód leolvasó, ami nagyban megkönnyítené a munkánkat) Még hogy én vagyok a shift leader.. Mi ez itt? Hatalomátvétel? :D
Opening ceremony alatt kitették Poti és Faxe 20 évvel ezelőtti képét, amin nem bírtam ki a nevetést nélkül. A bárban készítettek a többiek ezüst papírtálca fényképeket minden évből + valamelyik falra kollázst tettek ki.
Shift után a szokásos módon telt, mint minden évben, örültünk, hogy együtt vagyunk, és buliztunk. Franky meg adta a talpalávalót. Viszonylag hamar visszamentem mert azért kezdett érezhetővé válni a szervezés.
Másnap viszonylag később mentem partyra és leinkább a lengyel testvéreinknél kötöttem ki és Fei-jel beszélgettem. Többek között arró hogy miért hagytam el 3 éve a magyarokat. Nem merte megkérdezni és de bíztattam hogy nyugodtan megkérdezheti. :) Utána ebéd Picarddal és számoltam vissza, hogy mennyi van még hátra az 5 órás szolgálatig. Egészen hamar eltelt, és azért tudtam élvezni az évfordulómat. Beálltam a magyarokhoz kávéval, amikor is lassan de biztosan felkészültem lelkileg az ügyeletre.
Néhány óra múlva megjelentek azok a részvevők, akik voltak a konferenián. Egy idő után elfogytak a belépő szalagok, ezért az előző évekből megmaradtakat kellett felhasznánunk. Nem maradtunk le a compokról, mert infodesknél külön bejáratú nagy TV-nk volt, amiről lehetett nézni az alkotásokat.
Idén megfordították a sorrendet, utolsó volt a 4k. Ezzel jelezve, hogy ott találhatók a legnagyobb durvaságok. Hát igen, be is igazolódott. LJ, xTr1m és Virgill (már megint) uralták ezt a versenyt. 64k-ban és PC Demo compoban is a hollandok és a magyarok tették le a névjegyüket.
Compók után volt egy kis örömtáncolás Rob is Jarig-ra a színpadon. Kicsit még voltunk, aztán hotel irányába indultunk.
Az utolsó napon mindenkin kiütött a vasárnap reggeli fáradság. Dipswitch nyugis tempójú zenéje mellett ejtőztünk, Prizegiving-re várva. Ami nem tudom, hogy miért, de 1 órát csúszott. (Elnézést a kellemetlenségért!) Alkamával beszélgettem, aki megköszönte, hogy infodeskelek. És nem értette, hogy hogyan tudom ezt végezni, amikor ő SotA-n (State of the Art francia party) volt 2 alkalommal, rájött, hogy nem az ő világa, mert közben nem tudja úgy élvezni a találkozót. Válaszul azt tudtam csak mondani, amit eddig is, nekem ez a prod, én ezzel járulok hozzá a partyk sikeréhez. Valakinek ezt is kell csinálnia, mert különben nem lenne demoparty. És Fei barátunk szavaival élve, akkor az egész demoscene halott lenne, ezt pedig nem szeretném.
Végre Prizegiving! Először megköszönték a támogatókat, és megtudtuk, hogy ismét vannak olyan jó értelembe vett őrültek, akik 20 éven át az _összes_ Evoke-on részt vettek. (Poti, Faxe és Pandur) Poti a főszervező, ő adja meg a kezdő lökést minden Evoke előtt. Ezért külön tapsot kapott. Na meg Sarah és csapata. Ők adják a helyszínt és a végtelen támogatásukat, hogy minél felejthetetlenebb legyen ez a hétvége. Jövőre lesz annak, hogy 10 éve beköltözött az AbenteuerHallenKalk-ba a party. És ezután jött maga az eredményhirdetés. Ami nem okozott számomra túl nagy meglepetést 4k, 64k és PC Compóban.
Legvégén az egésznek Dino felhívta az összes szervezőt a színpadra és Poti mindegyikünk kezében nyomott egy bögrét, amin az elmúlt 20 év logója van rajta. Nem is tudták, hogy hatalmas nagy bögremániás vagyok. :)
Az biztos, hogy nem utoljára segítettem ki ezeket az embereket, mert tényleg jó látni, hogy ennyire elkötelezettek a német scene iránt. (ami hitem szerint a legerősebb a világon; de mi magyarok sem panaszkodhatunk, van bennünk potenciál). Annyira sikeresnek bizonyult ez party, hogy az elkövetkezendő 2 évre már lefoglalták a placcot. ( 2018.08.17-19. és 2019.08.16.-18.). Úgyhogy jó előre bebiztosítottuk magukat az esetleges ütközésekre. (lásd 2015-ben az Assembly partyval)
Az északi testvériség legdélibb tagjánál, azaz a Dán Királyság második legnépesebb városban, Aarhusban, október 3. hetében megnyílnak a Pokol kapui és 1 hétvégén át fog tartani a garantált téboly, ahogyan enne a party invitációjában is betekintést nyerhetünk.
Főbb tudnivalók:
1.) Időpont/Helyszín
2017. október 20.-22. (péntek-vasárnap)
Aarhus Firmasport (Paludan-Müllers Vej 110, 8200 Aarhus N, Dánia)
2.) Jegyek
300 DKK / 40 Euro, belépő
400 DKK / 55 Euro, kaja (szombat, vasárnap)
Mivel a jegyeket korlátozott számban tudják a szervezők értékesíteni (150 db van összesen), jobb, ha siettek, mielőtt elkapkodják
3.) Egyéb tudnivalók
Lesz hagyományos LIVE ACID COMPO, amit ha minden igaz ismét Hoffman fog keverni.
Beer&Schnapps break
A Pepperschnapps-tól meneküljetek!!!! Meg ne kóstóljátok!
A szokásos compók
Holtbiztos fejfájás vasárnapra, ha nem vigyáztok! (hozzatok valamit ellene)
Ott megtudhatja az ember, hogy milyen is a dán őrület.
Hosszas várakozás után megnyílt a Function 2017 weboldala – mint ahogy ezt megszokhattuk a korai partyweboldalaknál, egyelőre nem sok újdonságot találhatunk rajta, de addig is fel lehet iratkozni (vagy FB-n), meg terjeszteni a hírt.
Érdekes gyűjteményt dobott be nemrég a közösbe a pár cikkel előtti Guberniya-makingof készítője, CCE / Peisik: Mint kiderült ugyanis, egy jóideje gyűjtögeti a különböző democsapatok által kiadott screenshotokat amik a demotooljaikról készülnek, és ezekből rakott össze egy pofás kis gyűjteményt.
Maguk a toolok nagyrészt belső használatra készültek, így nem publikusan elérhetőek, és persze korántsem teljes a gyűjtemény, mégis vicces látni, hogy volt olyan (pl. a Spöntz toolja), ahol nemes egyszerűséggel nincs preview ablak, így a demó időzítése anélkül történik, hogy látná a készítő mit is csinál. A galéria erőssége, hogy nem csak az elmúlt évekből találhatók képek (manapság már nem újdonság, ugye), hanem egészen a 2000-es évek elejéig visszamenőleg, a Demopaja / Werkkzeug időkig, így kellemesen végigkövethető az UX fejlődése is az évek során.
Ezzel a beszámolóval már régóta adós vagyok Gargaj barátomnak (utólag is elnézést érte!), de akkor következzen egy szokásosan szubjektív (kommentekben lehet vitatkozni! ;-) ) áttekintés a prodokról, ahogy én láttam, én emlékszem. Tovább…
A party szervezői nevében szeretettel meghívlak titeket az idén 20. évfordulóját ünneplő Evoke 2017-re, családias hangulatú (400-500 fő), nemzetközi partyra.
Számos országból várható, hogy jönnek majd a látogatók. pl. Németország, Hollandia, Franciaország, Dánia, Egyesült Királyság, Lengyelország, és (remélhetőleg) Magyarország. :)
Angol nyelvtudás erősen ajánlott.
A közelben hotel, étterem, Döner-Kebab, pizzéria van, bolttal és kicsit kijjebb, az utca végén egy bevásárlóközponttal.
Tudnivalók:
1.) Időpont/Helyszín
2017.08.18.-20. (péntek-vasárnap)
AbenteuerHallenKALK
Christian-Sünner-Straße 8, 51103 Köln (odajutáshoz érdemes felkeresni a party oldalát)
1000 m^2
Seminar/sleeping area
Chill-zone
ingyen kávé/tea :)
2.) Jegyek
a.) Diszkont jegy (Long distance discount)
Mivel Magyarország messzebb van, mint 700 km, lehetőség van arra hogy csökkentett áron tudjatok jönni. Ehhez ezt a formanyomtatványt kell kitölteni. Csak az ezen az úton igényelt kéréseket tudjuk elfogadni.
b.) Támogatói jegy (Supporter ticket)
Van lehetőség a támogatásra. Ez a jegy 200€-ba kerül. A prizegiving-nél meg leszel említve, vagy ha szeretnél maradhatsz anoním is. És örökké szeretni fogunk! <3 :) Kérlek töltsétek ki a formanyomtatványt.
c.) 18 évnél fiatalabb vagy?
Ha valami csoda folytán lenne valaki aki 18 évnél fiatalabb, annak német ifjúsági törvény miatt szülői engedélyt kell kérnie, különben nem engedhetjük be a partyra. Ebben az esetben kérlek forduljatok hozzánk bizalommal.
Az idei Revision 64k compojának egyik (szerintem) meglepetése volt a finn scene fiatalabb korosztálya által készített Guberniya c. intro, ami stílusilag az egyik legérdekesebb volt a compoban.
Pár napja került ki az intrórol egy tartalmas poszt-mortem leírás a lead coder, Pekka “cce” Väänänen jóvoltából (szintén az ő műve volt pár éve az oszcilloszkópon futó Quake), hogy mégis belássunk a kulisszák mögé, hogy hogyan készül ma egy non-tool-driven 64k intro.
Én a következő technikai érdekességeket emelném ki:
Az elején a távolban mozgó állatkák tényleg kecskék, pixelanimációval megoldva.
A kompozitálás paraméterezést a sokak által ismert Dear IMGUI segítségével oldották meg, ami a paraméterezés után egy C fájlba menti a paramétereket.
A zene egy pár másodperces trackelt zene, MIDI hangszereket használva, és aztán kitimestretchelve 5 percre – ezt egyébként a vájtfülűek többen kiszúrták már, de attól még mókás megoldás.
Az űrhajó alatt repkedő madárraj tényleges csapatos mozgást szimulál, viszont alapvetően csak pöttyökből áll, amiknek a mérete van kicsit megzargatva, hogy távolban csapkodó madaraknak tűnjenek.
A fényezés a ma már egyre inkább elterjedő fizikai alapú módszert használja.
Érdekes olvasni a részleteket, ugyanis talán (nem kis részben a mi mint CNS hibájából) kicsit elterjedt az a nézet, hogy a 64k-kat kizárólag toolokkal csináljá, ez a leírás pedig homlokegyenest a “leülök és megírom kézzel” módszertant mutatja be.
Az első intró Oroszországból érkezett, Wormsbiysk jóvoltából – de mivel erre még ő is azt mondta, hogy 2 óra alatt készült, nem is érdemes sokat vesztegetni rá a szót; viszont legalább jók a színei 256b-hoz képest.
Zeal rendszeresen valami szokatlant hoz 256b-ban, idén egy Hanoi-torony megoldó készült el, a tavalyi Functionös rilízhez hasonlóan textmodeban – az ötlet jópofa, de nyilván nem a leglátványosabb.
Sensenstahl az az ember, aki bevallottan nem nagyon szeret effektet kódolni, és emiatt inkább a designra helyezi a hangsúly – ami 256 byteban nem piskóta húzás. Ezúttal is tetszetős a végeredmény, bár a fekete sraffozás kicsit talán túl sokat takar magából az effektből.
Hellmood ismét ricsajozó intrót csinált – a fraktálzoomer(?) mellett folyamatosan csörömpöl a MIDI, kicsit a 90-es évek new-age experimental zenéire emlékeztetve, bár hosszútávon sajnos nagyon repetitív. A mérethez képest viszont természetesen impresszív.
TomCat ezúttal se vacakolt, eddigi egyik legjobb intróját hozta; a logo + effekt már eleve korrekt, de az utána következő morph az ami beviszi a kegyelemdöfést!
Wolfee újra szintet lépett az intróival, ezúttal is kellemes, változatos, még ha nem is gatyaszaggató keménységű intrót hozott, kiváló Vincenzo-zenével – az elején a kockák időzítése különösen kiváló, bár a végére kicsit elfogy a szufla. (Pun not intended.)
Pohar ezúttal a szuper-absztrakt vonatra ült fel – meg se kisérlem leírni, hogy mi van az intróban – de a nagyszerű Virgill zenével párosítva egy szorakoztató kis végeredmény kapunk.
A Dilemma ezúttal egy visszafogottabb és fókuszáltabb intróval jött; előző munkáikhoz képest több figyelem irányult a rendezésre, a vágásokra, a kamerabeállításokra. Ha lenne vele problémám, az talán az, hogy az amúgy kiváló zene kicsit talán lemarad a klimatikus pillanatról és nem követi, de ez talán már csak gusztus dolga.
Egy pillanatra sem volt kétség, hogy ki volt idén a kategória legjobbja – mind ötlet, mind megvalósítás szintjén a Tifeco+Teo páros húzta a legnagyobbat, amikoris a Texas / Rise And Shine-stílusú világba beraktak egy hatalmas sétáló figurát, aki – jobb szó híján – folyamatosan vedlik. Bár sajnos a figura (Vedlik Ányos, hö hö) bemutatása után az intró kicsit ki is fut a szuszból és nem tud még egyet csavarni a dolgon, az első pillanat amikor sétálni kezd hihetetlenül el van kapva és végig tartja a közönség érdeklődését.
Remélhetőleg igen érdekes témában szeretnék most írni. Aki még nem ismer, hadd mutatkozzam be: Vickey vagyok, 20 éve járok demopartykra és még soha egyetlen egy prodot sem adtam be a demopartyk alkalmával. És ennek nagyon egyszerű az oka: Önbizalomhiány.
