[Az első részhez klikk ide.]
Jó volt látni, ahogyan bejönnek az emberek, 10 percig álltam közel az Infodesknél (közben köszöntöttem Feryx-et és Gargajt és a többi magyart). Majd körülnéztem és azon gondolkodtam, hogy hol van letéve a kezem nyoma, melyik résznél voltam ott. Már éreztem ennek az eredményét, ugyanis 3. napja volt izomlázam, de ez nem érdekelt, felépítettük a partyt és már csak most jön a “könnyebb” része. Mindenki kérdezte hogy hol van Picard, én meg szomorúan mondtam, hogy “Holnap jön”. :(
Nemcsak a pult mögött volt a szolgálat, hanem kint is kellett lennem figyelni a kerítést. Már a party kezdetétől figyeltem az órát, de még tudtam beszélni gyorsan Vincenzoval és Gargajjal és a telefonommal a kezemben, mert siettem, hogy 2 órán át unatkozzak… Szó szerint! Lényegében ilyenkor alig történik valami, a legizgalmasabb, hogy jött egy taxi, ami várta az embereket. És egy helybéli megkérdezte, hogy ez egy zártkörű rendezvény-e. Jön azonban a felmentő sereg, barátok formájában, így jót beszélgettem Megmeggel és Dinoval. Köszi!!! Másik nagy fejlesztés volt tavalyhoz képest, hogy kivittek áramot az asztalhoz, és most legalább tudtuk milyen esetben kit kell hívnunk. Tovább…
Ezt a posztot amolyan rendhagyó partyreportnak szánom. Egyrészt azért, mert a korábbihoz képest is sok személyes töltet és nézőpont fog benne tükröződni, illetve nem fogok törekedni a prodok/compok teljes bemutatására, csak egy ízelítőt fogok adni. Ennek oka pedig az, hogy idén szervezőként is volt szerencsém részt venni a világ legnagyobb tisztán demoscene rendezvényén (innen a még személyesebb nézőpont), másrészt akit ennél részletesebben érdekelnek a konkrét entryk, az legközelebb jöjjön el! ;-)
