Reply To: [szavazás] Linuxos demó kódolás

[pontscho]

Na, eljutottunk oda, h egy tejfeles szaju oktat ki linux dolgaibol. :)

Nos, igen, tudom, hogy a linux az csak egy kernel es hivatalbol GNU/Linux-nak kellene hivni, valamint hozzacsapni egymillio mas jelzot, disztribucio nevet es Linus futyi meretet is (huvelykben) a pontos meghatarozashoz. Viszont az emberek (beleertve a szakmai reteget is) szimplan linuxnak hivja. Ezert kar volt fel oldalas kioktato szoveget irnod.

Ha mar szoba kerult a gnome/kde pelda. Valoban ez a ket legelterjedtebb DE van, viszont emelett letezik meg millio masik WM is. Termeszetesen – hiaba a freedesktop.org faradozasai – ezek inkompatibilisek egymassal. Legjobb pelda erre az volt, mikor megcsinaltam a sajat ablakozo marhasagomat X-re. Tokeletesen ment, amig nem talalkozott egy IceWM nevu foshalmazzal. Ott megint tokeletesen maskepp mukodtek a dolgok. Mikor ez is megjavult, jott egy machbox nevu masik rettenet, ahol szinten maskepp mukodtek a dolgok. Vegen ott tartottam, hogy a grafikai alrendszer nagyresze nem allt masbol, mint a kulonfele rohadt WM-ekhez igazodas mindossze csak azert, hogy teljes kepernyoben elvezhessem a munkam.

Vagy a masik eset. Ilyen elvetemult gondolatom tamadt, hogy be kellene valtani valami masik videomodban, hatha az atlag Pistike 1600×1200-as desktop mereten az adott effekt “kicsi” szaggatna es elvezhetetlenne valna. Jobb lenne nekem a 800×600. Nosza. Mit talaltam? Szart. Van a semmi, az XVidMode es az XRandr. Ezzel meg semmi baj se lenne, hiszen csak ket eszkoz all a rendelkezesemre, ezt nem gaz leprogramozni. Akkor jott a vicc. Az XVidMode csak az elore, a konfigban megadott felbontasok kozott tud valtani. Ha a paraszt nem rakta be a 800×600-at, akkor ijb. Persze ez sem igazi felbontas valtas, mert a desktop merete marad a letezo legnagyobb felbontason, es azt is frissitgeti az X nehanapjan. Aztan jott az Xrandr. Ez mar majdnem jo, ezzel azt a listat kapom meg, amit a “gep” tud. Be is valthatok szepen. Persze, csak ezzel nem csak az alkalmazas futasanak idejere valt felbontast, hanem az X alapertelmezett felbontasa valtozik meg. Jaj de jo, tokeletesen ossze lehet vele cseszni a desktopon felepitett icon/desklet/akarmi cuccokat. Eljen. Ha ez meg nem lenne eleg, az egyik rendszeren a lib neve libxvidmode.0.so, a masikon libxvidmode.1.so. Hurra, toltheted be kezzel. Xrandr esete szinten ez.

Aztan jott az otlet, hogy akkor tegyunk ki dialogus dobozt, hogy bokodni tudja a paraszt milyen felbontas kell neki, ablakban fusson vagy se, kell-e zene, vagy sem. Jo. Milyen widget set van fent minden linuxon? Nem tudni. Vagy van GTK1, GTK2, QT, Motif, vagy nem. De inkabb nem. Nem veletlen, hogy minden nagyobb szoftver is csomagolja maga melle a neki szukseges verziot. Pl. Abode Acrobat Reader tartalmaz egy teljesn GTK2 environmentet pangostol mindenestol, Transgaming WineX-ben GTK mellett egy komplett python interpreter is ott figyel. Az osszes jatek tartalmazza – ha epp hasznalja – a szukseges libeket az SLD-hez, mert meg arra sem lehet szamitani, hogy annak adott verzioja ott figyel. Vagy forditjak az Operat is teljesen statikusan linkelt QT-vel is. Aztan jon a hoborges, hogy miert 200 mega egy app linuxon.

Ez a “szabvany” hiany elegge meg tudja keseriteni az ember eletet. Akkor az olyan aprosagot meg nem is emlitettem, hogy egy adott lib ket minor (nem major!) verzioja kozott akkora API toresek vannak, hogy az embernek kette all a feje. Lasd pl. ALSA 0.5, 0.9, 1.0 kozotti valtasait. Szep. Azt mar megsem emlitem, hogy ket linux kernel minor change kozott milyen franko valtasok vannak.

A SceneCON-on leadott mind a ket linuxon futo demo eseteben az osszes ilyen gyermekbetegseg fellelheto volt.

De ha megnézed a mac-os-t, szép, jó, egészen addig, amíg bele nem akarsz tenni mondjuk egy usb-s hangkártyát, vagy egy usb-s kábelmodemet, vagy egy usb-s tunert. Mert bizony, az ilyen eszközöknek a 10%-át ha üzembe lehet helyezni osx alatt, linux meg windows alatt pedig a maradék 85% is működik. A maradék 5 meg csak alig, vagy sehogy. Tudomásul kell vennni, hogy az osx terméktámogatása nagyon messze van a linuxétól is, nemhogy a windowstól.Hala istennek. Ugyanis az a 10% mukodik. Eleve meg sem veszem azt, amirol tudom, hogy nem megy. Vegyuk peldaul a TV tunert, tokeletes pelda. A tuskomban otthon van egy Aver Media (talan) TV tuner, rajta egy Phillips csippel. Mikor legutoljara probaltam, eleg korlatozottan lehetett beuzemelni, gyakorlatilag semmi nem mukodott rendesen rajt. BT8x8-at meg vegyen a rossebb, eleg jol el van avulva. Ezzel szemben fogom az EyeTV (USB-s!) ext. tuner dolgot, beledugom a mekembe es megy. Nem kerdez semmit, azt sem sem kell kitotoznom, hogy milyen USB ID-vel kell eletre kelteni (ugyanis a TV tunernel kernelt kellett hekkelnem, hogy azt a tunerkartya PCI ID-t elhigyje az a fostalicska drivere).

Nem is ugrik be kapasbol olyan altalam probalt cucc, ami nem ment kapasbol OSX-en. Az osszes nyomtato ment (meg PPD device descriptort sem kellett vadasznom, nem hogy CUPS filtert), a scannerek kapasbol (ami nem mondhato el linux alatt, eleg sok – sajnos nem altalam vasarolt scanner volt – esetben USB ID-ket kellett hekkelnem a kernel modulba, hogy egyaltalan eselyem legyen a legfrissenn sane verzioval meghajtani, ha volt olyan szerencsem, hogy ismerte, mert ugye a distribucioban szallitott verziok mindig le vannak maradva, nem kicsit…), sot azonnal felajanlotta, hogy megoszthatom, stb. Pendriveok, fenykepezogepek, ext. hdd-k sora ment mar at a kezemen gond nelkul. Meg usb-s modem is.

Javaslom egyszer nezz bele egy 2.4-es kernel disk alrendszerebe, ha elrettento peldat akarsz latni. Anno eleg kemenyen csodalkoztam, hogy a pcisaba volt az kepes mukodni, annyira gany, toldozott es foltozott volt. Vert pisaltam, mire implementaltam benne egy uj IDE vezerlo moduljat. Es mi a legfontosabb dolog egy szamitogepben? Az IO alrendszer.

Azt meg, hogy hátrány lenne, hogy a linux bekajálja a wifi eszközökhöz a windowsos drivereket, egy elég nagy ferdítés szerintem. Mert ez miért is hátrány?Azt leszamitva, hogy undorito es takony megoldasnak talalom egy teljes WinAPI IO subsystem integralasat a linux kernelbe? Ami olyan jol sikerult, hogy eppen csak mukodik, a szerencseseknek. Arrol nem is beszelve, ha egyszer nagy nehezen sikerult beallitani, akkor betonba kell onteni a rendszert, mert a kovetkezo kernel update eseteben nem biztos, hogy le fog fordulni/mukodni fog az ndiswrapper. Ilyen problema meg a nyiltforrasu madwifi-vel is boven van…

Ragozzam tovabb?