Online lett az Assembly 2008 weboldala. Idén is a szokásosnak mondható idősávban, aug 3-7-ig tart majd a legnagyobb, és legrégebb óta létező demoparty. A helyszín is a megszokott, érdemi változások a csak a compo-kategóriákban történtek.
Többek közt itt is bevezették a Breakpointon már meghonosodott Real Wild demo kategóriát, némileg csiszoltabb szabályokkal. Ezzel 3 egymást jól kiegészítő demo-kategóriát alakítottak ki, Desktop ahol minden “modern” asztali gép és konzol versenyzik, Oldschool ahol a 8 és 16 bites gépek, és a Real Wild ahol minden más ami realtime. Tehát utóbbiba kerül egy flash demo, egy mobil telefonon futó, de egy ipodra vagy akár egy oszcilloszkópra készített is. Lényegesen átgondoltabb leosztás mint amit a Breakpointon megszokhattunk, itt nem fordulhat elő olyan, hogy egy Xbox 360-as demo egy kategóriába kerül egy ZX Spectrumossal. Zenék és grafikák terén is komoly változások történtek, ezentúl nem lesz külön Instrumental és Freestyle kategória, hanem egy összevont Music compo, a különféle stílusok bejutásáról pedig a zsűri gondoskodik. A grafikák terén is hasonló változások történtek, ezentúl nincs Freestyle és Drawn themed kategória, mindenki együtt versenyzik.
Az összdíjazás ezúttal is igen korrekt, 30 000 euro, persze az összetört-összefirkált berendezések számának függvényében ez változhat. :)
Categories: Party |
“A grafikák terén is hasonló változások történtek, ezentúl nincs Freestyle és Drawn themed kategória, mindenki együtt versenyzik.”
Ezt nem igazan erzem igazsagosnak. Egy jol eltalalt fotoretus munka szamomra nem er annyit “muveszetileg”, mint egy szepen, digitalisan festett alkotas, mivel az elobbi nem feltetlenul igenyel igazi rajztudast.
szerintem a muveszetet nem csak a technikai tudas, raforditott energia jellemzi amugy.
ugyanakkor a demoscene technikai alapu mufaj, tehat szerintem sem feltetlenul jo az osszevonas.
már párszor mondam, hogy akkor vonják már össze a demot is a wilddal. de tényleg.
Lényegesen átgondoltabb leosztás mint amit a Breakpointon megszokhattunk
Ezt a lenyegesen atgondoltabb leosztas minden alkalommal atgondolasra kerul a Breakpoint compo team reszerol, de eddig mindig oda lyukadtunk ki, hogy faszsag. Tudniillik van 1db XBox360 demo, meg 1db ZX Speccy demo. Viszont van adott esetben 10 C64 meg 20 PC-s cucc. Bocs, de ez utobbi ketto megerdemli a kulon compot. A tobbi meg megy az “egzotikumok” kategoriaba. Igy jart. Az Amiga compoknal pl. felmerult, hogy az Atari, es a regi konzolokkal osszevonasra kerul. De azert a 0db Ataris cuccert, meg az 1db SNES wareert szetturni az evek ota referenciakent mukodo Breakpointos Amiga compot, egyszeruen nem eri meg. Arrol nem is beszelve, hogy a Real Wild compo recordingja mindig egy logisztikai remalom. Valahogy nem volt kedvunk ezt kiterjeszteni a tobbi compora is.
De egyebkent, nem banom, hogy mas partyn mashogy van. Igy mindenki olyan feltetelekkel adhatja be a cuccat, ami szimpatikus neki.
a 30000 euro egyebkent hardverben ertendo :)
egyebkent engem nem zavar az osszevonas, annyira nincs mas platform hogy nem lehet eszrevenni… kulonbenis 2006ban amigas demo nyert szal tokmind1 :)
Charlie: ez valahol öngerjesztő folyamat is, oda viszek Atari, spectrum… demót, ahova érdemes… Az idei C64 compo meg nem volt épp pozitiv példa jellegű, pedig induló volt bőven… :) Szóval szerintem sokkal igazságosabb ez a leosztás a kisebb scenékkel szemben.
dose, leaderc: Igen, nem igazságos a dolog, viszont nem tudom, hogy mennyire néztétek meg az elmúlt évek grafikai termését? A 95-97-es the party gfx compók szinvonala esetén valószínűleg senkiben nem merülne fel ilyesmi, de viszonylag kevés, és csak néhány jónak nevezhető kép szokott indulni… Igazságtalan volt az is, hogy breakpointon az amigás 4k intrók a 64k-k közé kerültek, de ha nem volt elég induló… Ráadásul így is dobogóssak lettek :)
murphy: én ezt értem, egyszer már kitárgyaltuk :) ettől függetlenül nem értek egyet azzal, hogy egy fotóretusa nyer. no mindegy. csak az érvek akár alátámasztják azt is, hogy akkor legyen a wild és a demo egyben, hisz a vizualitás került igazán előtérbe, így érdemleges különbség nincs a kettő között… anélkül is úgy látom, a demoscene pont a kötöttség nélküli vizualitás fele halad, sok, régen a demoscene-hez nem kapcsolódó, “műfaj” jelent meg a copmpok köztt, és – érthető okokból – a “korlátok leküzdése” háttérbe szorult, ami viszont az egész művészeti ágat mozgatta a ’90-es években. ez nem valami sátáni dolog, csak akkor így kéne az _egészhez_ viszonyulni.
[ módosítva Apr.21. 12:22 ]
Szerintem egy nagy party igenis preferalja a nagy sceneket, a kisebbekkel szemben. Szerintem kurvara unfair, hogy keszul pl. a PC-s scene 30 induloval, aztan jon egy Amigas entry, es romma veri az egesz mezonyt, hiszen azzal, hogy Amigan fut, siman egy jokora forral indul, emocionalis okokbol. Meg akkor is, ha a Starstruck tenyleg megerdemelte a gyozelmet. En persze rohogok, hogy hoho peceszaksz, de vajon a 30 PC demo keszitoje is ilyen jol szorakozik? Igen, az Amiga intro compokat iden osszevontuk. (Jobbanmondva vontam, mert az en dontesem volt. Es nem orultem neki.) Viszont masik oldalrol, a hatterben arrol is szo volt, hogyha a Real Wildben egy adott platformra eleg entry jon ossze, akkor levalasztjuk, es kulon indul. Nem jott ossze. Pedig az egy Breakpoint volt. Go figure.
mondjuk ez egy eleg oninduktiv dolog mer pont emiatt a preferencia miatt viszont a kis scenek sokkal inkabb a sajat exkluziv partijaikat fogjak valasztani, ami miatt a nagy party inkabb a nagy platformok fele hajlik, stb.
a visszaemlekszunk az elso nehany breakpointra, rengetegszer elhangzott hogy “utolso eselyt adunk az Amiga/C64 scenenek”, mert egyszeruen nem volt eleg riliz, szal igazabol a nagy partyk sajnos ra vannak erre kenyszeritve.
Ja es a masik, ez az “oldschool” kategoria, a 8/16 bittel. Breakpointon pl. executable music kategoriaban volt ilyen osztas, es organizer szinten kb. beleorultunk, mert mindenki ossze-vissza random adta be a zeneit. Peldaul, egy rakas Amigas zene newschoolban indult, holott a Paula az (a filtert leszamitva) kb. ugyanaz az osszes Amigaban, a 16 bitesekben (1000/500/2000/600/CDTV) es a 32 bitesekben (osszes tobbi) is. Jo, akkor menjen az Amiga az oldschool kategoriaba, mondanad te. Najo, de Loaderror 68060-on futo, iszonydurva, hangzasra is egyertelmeun newschool softsynthje is induljon akkor a mezei 500-as modlejatszokkal egyutt, amikbol iden jopar kikotott a newschoolban? Vagy hogy legyen? :)
A masik, hogy az executable musicot alapvetoen a generalt zeneknek talaltak ki. Ehhez kepest iden az entryk 80%-a sima trackelt chipzene volt, plusz egy player. Ennek sincs sok ertelme szerintem. Na mindegy. Mindenesetre talan erzekelheto, hogy nem egyszeru a helyzet, es sokkal egetobb, sokkal tobb embert erinto problemak is vannak, minthogy az evi masfel Spektrum demo melyik kategoriaban kot ki… IMHO.
Gargaj: Igazad van, hogyha a nagy partyk szandekosan hanyagoljak a kis sceneket, akkor azok bezarkoznak. A baj, hogy ez a folyamat mar lezajlott, es _EVEKBE_ telne visszacsalogatni oket a nagyobb rendezvenyekre. Arrol nem is beszelve, hogy pl. az Atari scene baromi buszke a sajat tradicioira es sajat kategoriaira, amiket idonkent eleg nehez osszeegyeztetni egy-egy nagy party kereteivel. Es vajon melyik nagy partyszervezo fogja vallalni, hogy meghirdet egy rakas compot kis sceneknek, hogy aztan mindegyik 0-1-2 entryvel cancelled legyen? Egy cancelled compo legalabb annyira uzenet egy kis scenenek, mint az, ha egyaltalan meg sincs hirdetve.
Egesz konkretan, az Amiga PPC jart igy. Vannak rettento tehetseges koderek PPC-n is, akik evekig nyomtak (ittvan Kiero rogton, vagy itthonrol Chip/KNG peldaul), de egyszeruen abbamaradt az egesz, mert nem volt competition. Vagyis, ha valahol ugymond “nincs competition” oda meg az a keves koder sem fog releaset beadni, aki amugy csinalna. Kiero igy kotott ki ismet az AGA/060-nal, peldaul.
Masik lehetoseg az invited compos, kis sceneknek, sz’al hogy 4-5 csapattal megegyezni, hogy csinalnak valamit a compora. Az a baj, hogy olyan scenekrol beszelunk, ahol 4-5 garantaltan aktiv csapatot, aki kepes leszallitani barmit, hataridore, eleg nehez talalni…
mondom, nem kell külön kategória. van egy mozgóképes, van egy statikus, meg van compo ahol csak a zörejeket adják le. rövid, tömör és jó megoldás.
A masik, hogy az executable musicot alapvetoen a generalt zeneknek talaltak ki. Ehhez kepest iden az entryk 80%-a sima trackelt chipzene volt, plusz egy player. Ennek sincs sok ertelme szerintem. Na mindegy.
tokeletesen egyetertek, sztem egyreszt azer van mert 32k tul nagy hatar… 16k sokkal realisabb lenne.
Szerintem legyen olyan, hogy “compo”. Minden egybe indul. Es a legelso 10 beadott entryt adjuk le, a tobbi elozsuri. Egybol megvan oldva a “tudom hogy 2 napja lejart a deadline, es 10 perc mulva compo, de kaphatnek meg ket hetet, hogy befejezzem a demom?” c. problema is. :P
Én meg nem a kis scenéknek külön compót preferálnám, hanem a hasonló képességű gépeket egybe. Egy c64, plus/4, zx spectrum, vic 20 miért ne indulhatna egy kategóriában? Sokkal jobban összehasonlíthatóak, mint egy Xbox 360-al.
Itt az a gond, hogy a nagy és kicsi fogalma még a múltból maradt, és nem tükrözi a mai képet. 2 nagy scene van, a pc/windows és a c64, ezen kívül van még néhány ami évi 30 release fölött teljesít… Persze lehet a releasek minőségével védeni az amigát, de mondjuk 2007-ben ez sem igazán állt mellette…
Release számok 2007-ből pouet alapján:
– Windows: 545
– C64: 214
– Amiga AGA: 49 (+ Amiga ECS: 15 + Amiga PPC: 6)
– ZX Spectrum: 46
– Atari ST: 38 (+Atari STe: 9)
– Plus/4: 37
[ módosítva Apr.21. 14:09 ]
a tenyek makacs dolgok.
Aorgh. Jo. Akkor segitek. Peldaul Atari eseteben pl. a 38+9 entrybol 2007-ben: 2db demo (1db STe), 0db 64k es 0db 4k intro. Tehat a releasek nagyresze olyan cucc (demopack, cracktro, musicdisk, akarmi), amit eleg nehezen lehetne benevezni mondjuk egy Amigaval combined compoba. IMHO. Egyszeruen az Atari scenen annyira masok a tradiciok es szokasok, hogy nincs mit combine-elni. For fucks sake, a Poueten _OSSZESEN_ van 4 Atari ST/STe intro 64k intro! A legutobbi 2004-bol, ha jol nezem…
A Spektrum esete kisse mas, bar itt is rengeteg a 256byte, 1k, es hasonlo release, amely eleg ertelmezhetetlen a “hagyomanyos” nagypartys kategoriakban… A tenyek makacs dolgok, khmm.
Én meg nem a kis scenéknek külön compót preferálnám, hanem a hasonló képességű gépeket egybe. Egy c64, plus/4, zx spectrum, vic 20 miért ne indulhatna egy kategóriában?
egyebkent en mondjuk eros tulzasnak erzem h a C64et mondjuk egy kategoriaba raknank mondjuk az Atari VCS-el amikor minden szempontbol eg es fold…
[ módosítva Apr.21. 14:50 ]
Charlie: Nem arra szerettem volna ám rámutatni, hogy az Atari scene mennyire nagy, hanem, hogy mára az Amiga scene is mennyire kicsi lett… Egyébként ugye Atari ST-t az egyébként is egy Amiga 500 alulról, egyébként se sok értelme lenne az AGA-s cuccokkal együtt indítani…
Persze az Amiga scene sok szempontból más, pl sokkal mobilisebb is, mint a Spectrum vagy plus/4 scene, hisz nem 2-3 országban létezik, hanem 10-12, én csak arra akartam rámutatni, a fő mondandóm az volt, hogy 8 bit esetén ha épp nem c64-es vagy, akkor beöntenek a nagy masszába, ahol lesz xbox 360, PS2, psp, gba, meg még sok egyéb hardver… A teljesítmény szerinti kategórizálás szerintem szerencsésebb. A nagyon extrém dolgok meg teljesen jók a realwildban…
Nem arra szerettem volna ám rámutatni, hogy az Atari scene mennyire nagy, hanem, hogy mára az Amiga scene is mennyire kicsi lett…
En meg arra akartam ravilagitani, hogy a mainstream scene, es a nagy partyk szempontjabol azok a scene-k, amiket ideztel, mennyire nem szamottevoek, ellentetben az Amiga scenevel. Pedig lehet, hogy release-szamban majdnem egyenloek.
A teljesítmény szerinti kategórizálás szerintem szerencsésebb. A nagyon extrém dolgok meg teljesen jók a realwildban…
Ugye azt vagod, hogy barhogyan kategorizalsz, mindig lesznek, akiket negativan diszkriminalsz. Meg azt is, hogyha kiveszed a real wildbol az osszes 8 bites, 16 bites, stb. platformot, akkor a Real Wildben marad kb. 2-3 entry… Meg egy nagy partyn is. Ami mindenkinek szar. A “Real Wild scene”-nek is, meg az onnan kikerult, “mainstream scenevel” osszeomlesztett platformoknak is. Ja es, ki donti el, hogy hol kezdodik a nagyon egzotikus, ami maradhat a kategoriaban? Egy IDE64-es C64 vajon Real Wild, vagy mehet a 8 bites cuccok koze? Egy 25Mhz-s Z80-nal felszerelt ruszki Spectrum klon, sok MB RAM-mal, winyoval, vajon hova tartozik? A gyari bovitetlen gep? Akkor a 060 kartyas Amigak az mind Real Wild? Az a baj, hogy ez a felosztas, csak kitolja a problemat az ugynevezett “extremitasok” fele, de nem oldja fel azt a problemat, aminek megoldasara vallalkozott.
Szerintem egyszerű: amire ma is élvezhető demót lehet írni, az demó, ami kuriózum, érdekesség azoknak legyen valamilyen nevű wild kategória. Azaz PC vs prehistoric machines ;) Persze viccen kívül is valami ilyesmi a közelítés. Illetve azért van előzsűri, hogy ha ismét tud valamelyik egyéb platform is más kategóriában versenyképes lenni, akkor sorolja oda. 2 entry-ből nyerni szerintem senkinek nem érdeme, sem PC-vel lenyomni Spectrumokat.
[ módosítva Apr.21. 18:44 ]
[slyspy] és hogyan definiálnád mi az ami ma is élvezhető?[/slyspy]
[ módosítva Apr.21. 20:31 ]
űristen, honnan idéztél?
Amúgy közben rajöttem hogyan kell definiálni: megkérdezünk egy mintacsoportot, hogy élvezték-e X demókat. Aztán kiátlagoljuk. :)
ha nem lenne tbl akkor az amiga demoscenet mar reg elfelejthettuk volna. szoval louie-t szeretjuk. es loaderrort is a 4k introi miatt. nelkuluk valszeg emlitesre sem lenne melto az amigascne.
egyebkent igen, semmi ertelme az osszevont kompoknak, de megis nyert 2 assembly combined demot amiga, es nem is jogtalanul. a relic meg meg 10 ev tavlatabol is megnyerne barmilyen democompot legyen az combined vagy sem…
jézusom, én erről a demóról még harangozni se hallottam. most láttam tecsőn és keresgélem az államat. viszont normális felbontású video nix. (pouet linkek brokenek) valaki ? :(
ooo, en nagyon szivesen :)))
volnanak korszakalkoto otleteim mit zarjunk ki akar utolag is :)
Olswald: Ha a Relicrol beszelsz, az 160×100 HAM8-ban fut… :) Sz’al valoszinuleg ezert nem talalsz normalis felbontasut… :D (Szerk: viszont cserebe nezhetoen megy egy ‘030-as procin is, FPU nelkul.)
[ módosítva Apr.22. 08:50 ]
Ezek a Nerve Axis-os srácok tényleg tudtak valamit.
Charlie: ebben igazad van, spectrumnal nem olyan egyszeru meghuznia a hatart mint c64-en. En azt hiszem, hogy egy pantegon meg belefer a maga 7 megaherzevel, elvegre az a legelterjedtebb demogep. “gyors” de a c64 mas elonyei ellensulyozzak az osszkepet, mondjuk az 1 megas memoria viccesen fest a c64-el szemben… :) Alap ZX spectrummal meg csak kevesen foglalkoznak. Az egyeb 8 bites commodore gepekkel szemben mi az ellenerv?
hat mostmar biztos, hogy velem van a baj… :(
ertem en, hogy 1998,
ertem en, hogy amiga,
lehet, hogy nem 10 evvel kesobb kellett volna megneznem…
…de ilyen elbaszott unalmas 3d flybyet mar reg lattam, mar elnezest kerek… Hehe, ez olyan lebutitott Euthanasia klonnak tunik a szamomra… es akkor ellentmondok sajat magamnak: coderporn szarul :( bar a vegen a varos pusztulasa azert egesz jol nez ki :)
Alap ZX spectrummal meg csak kevesen foglalkoznak.
Erre nem fogadnek nagy osszegben.
Az egyeb 8 bites commodore gepekkel szemben mi az ellenerv?
Aahaha, tudtam en, hogy innen fujja az eb hantja feletti harasztot a szel… :P Hat ize mondjuk peldaul tul szines, es tul szarul szol a hangja… :P
mondja ezt olyasvalaki, aki ilyen cuccott reklamotott a fix.tv-ben :)))
hat mostmar biztos, hogy velem van a baj… :(
Hat ez biztos. Mi eddig is tudtuk. Anno AntiQ’98-on az asztal tuloldalan ahol ultunk, ott voltak a zamigasok. Mi eppen Reflectionst kodoltunk, ossze-vissza szaggatott a gepeinken, meg minden baja volt, meg ilyesmi, meg ugy altalaban, rajtunk volt az elsorelease meghalunk beszaratas, es akkor a tuloldalon meg kirakva 5-6 Amiga sorban, es parhuzamosan ment rajta a Relic orrba-szajba. Idonkent 30-40 fos tomeg is osszeverodott, es ott bamultak ahogy zuz a demo…
Akkor merult fel eloszor bennem ugy komolyan, hogy kene egy Amiga… :P Meg hogy talan itt lenne az ideje letorolni az osszes fejlesztoeszkozt a gepemrol, es inkabb elmenni kecsket legeltetni. :P Amugy a “kurva unalmas flyby” kb. minden tizedik masodperceben van valami beszaratos technikai bravur a 3D engineben, persze ez lehet, hogy a mai 3D kartyakhoz szokott szemnek mar nem tunik fel, de ha vagod, hogy mit bir a hardver, akkor nagyon hubazdmeg. Lehet, hogy coderpr0n, de azert elnezegetnek ilyen szintu coderpr0nt manapsag is…
mondja ezt olyasvalaki, aki ilyen cuccott reklamotott a fix.tv-ben
Hja, es te se tudtad mik a beepitett szoftverek. :D Amugy mai napig, ha a fejemhez tartanak egy stukkert, hogy soroljam fel, vagy lelonek, siman aszondom h. lojj bazdmeg, mert nem tudom. :D
hat bazdmeg a relic az pont szimplan szar, abcug ne aggodj magad miatt :)
Majd mindjart jon slyspy, remelem neki se fog tetszeni :D
Ha a Relic szimplanszar, akkor melyik a jo, blala? :P Ezt most komolyan kerdem. Szerinted melyik.
98-ban kurvanagy vásznon azert nagyon bejött a tömegeknek, ha combined compo lett volna, akkor se lett volna kérdés, hogy ki nyer. De tény, hogy mai szemmel felbontástól eltekintve is nagyon nehéz a tchnikai hibáit nem észrevenni. Borzalmassak a textúrák és a matek is igen pontatlan. A sztori meg olyan-amilyen. :) Effektek szintjén viszont szerintem még ma is élvezhető, 1-2 jelenetnél anno összenéztünk mrzékkel, hogy na, ez már tuti render. :)
Jo kozben megneztem a jutubon, es kiderult hogy a hajo motivum miatt osszemosodott az emlekeimben egy masik meg unalmasabb demoval. Azert tovabbra sem a kedvencem :) Nem a technikai megoldasokra ertettem nyilvan hogy szar, hanem hogy unalmas.
Es megmondom melyik a jo, hogy amiganal maradjuk, a technological death. Na az a jo demo.
matek is igen pontatlan
O igen, a jellegzetes amiga vertexugralas, jutubon ugyan alig latszik, de azert gyanus :) Charlie, ez hogy van? ~95 utan kb minden masodik amiga demoban ugralnak a vertexek osszevissza :) A c64-es vektorok pontosabbak, de komolyan…
Nyilván nem azt lehet benne értékelni, hogy jó demo, hanem, hogy a lehetőségekhez képest láványos fake-eket csináltak benne. Meg talán volt olyan is, ami nem volt fake.
Charlie, ti meg miért nem raktátok át szintén 160×100-ba a Reflectionst, az is ment volna csont nélkül?! ;)
najo, de nekem vilag eletemben bovitett c16-om volt :)
itt vagyok. szar. ;)
Relicben nem csak a latvany a komoly (a borzalmaSS texturakat szerintem volna par grafikus aki vitatna), hanem az hogy adott egy korrekt sztori amit sikerul szerintem teljesen otletesen vegigvinni, a zene nem csap at virtuozba hanem vegig a latvanyt kiseri (es telibe nyulja az FSOL-t, de az mas kerdes :), es anblokk az egesz demo sehol nem esik szet, nem valik unalmassa, van hangulata az egesznek.
Eszre kell venni a dolgok mogott a tendenciat – a ’90-es evek demoi kozul mind csak azok a demok lettek maradandoak az emlekekben, amik mar akkor megprobaltak kitorni abbol a kategoriabol amit nagyreszt copperbarok es phongshadelt fankok hataroztak meg. Technological Death is siman lement volna a sullyesztoben, ha nincs meg benne az a svung ami elvitte a hatan az egeszet.
Az elmult evtized a surites jegyeben telt el – minden zene hangos es vastag, minden latvany suru es folytonos; azok a dolgok (ertve itt a demokat is, de akar egy rajzfilmet vagy fotot) amik nem arra vannak kihegyezve hogy egy konkret atfogo elmenyt nyujtsanak, azok sajnos kihalnak a koztudatbol – es ez szerintem abszolut nem problema.
Sokan foghatjuk a dolgot arra hogy mennyire prominens a “mainstream” es mennyire elnyomja az “alternativ” agazatokat, de szerintem ez a problema hibas ertelmezese – az “alternativ” muveszeteknel is csak az lesz helyi legenda, aki a fent emlitett esszenciat tudja nyujtani – ezert “sikeres” a Kosmoplovci pl., mert nem arra hegyezik ki a demot hogy “na akkor most fekete kepernyon piros haromszog es ez kibasz muveszi”, hanem pont forditva – fognak egy koncepciot, es ahhoz igazitjak a latvanyt. De nem is kell ennyire messzire menni, nezze meg barki a Functionos UF demot, ott is az alapotlet elvitte a hatan az egeszet.
A Relic is azert mocskos jo demo, mert amellett hogy latvanyilag tud kovetni egy szintet, emlekezni fog ra az ember mert van benne az a fajta spiritusz amitol nem mint demot nezi az ember.
Asszem Chaos fogalmazta meg nagyon talaloan, amikor az fr025-rol beszelt: “Nem szabad poligonokat es pixeleket latni, csak a demot magat.”
160×100-ban kisablakban eleg nehez nem pixeleket latni :D
najo, azert mert nekem nem tetszik maga a stilus, meg a pixelek es a mozgasok miatt nem is nez ki jol, attol meg elismerem, mint technikai bravurt. de tovabbra is fenntartom, hogy az amiga nem erre valo. itt is lehet muveszkedni, de mashogy kene. mint ahogy a c64 fairlight demok ban is megtalaltak azt a modot, amivel a gep tudasat nem ismerok szamara is elvezheto produkciokat lehet csinalni.
magyaran az en szememben akkor igazan jo egy demo, ha nem kell tudnom hozza, hogy min fut, es akkor is elvezetes. mondhatni egyetemes a produkcio.
es ebbe a 160×100-as felbontas meg a bena mozgas nem annyira fer bele.
nem tudom. szerintem a relic pont attol nem jo, hogy ha eldobom a teknikai reszt akkor nem marad semmi… ill. egy baromi unalmas flyby, mindenfele spiritusz vagy extra nelkul… :( …es pont ezert nem fogok ra emlekezni egy het mulva… )
az fr25-rol meg chaos beszelhet barmilyen hulyeseget amit csak akar:) akkor is stilusos, profin designolt es unikum demo marad, mert egyszeruen nincs semmi hasonlo amivel ossze lehetne vetni… :( egyebkent amigan a desert dream utan minden repulos / urhajos / flybye demo csak olcso utanzat, de semmikepp sem unikum :)
es hello kitty disco experience for prezident!!!! :d
ja hat igen persze, ha ez egy rendes, jol kinezo animacio lenne, maris senkit nem erdekelne.
Charlie, ti meg miért nem raktátok át szintén 160×100-ba a Reflectionst, az is ment volna csont nélkül?! ;)
Ja. De 30x akkora gepen. :P
kulonben meg ha olyan demokrol beszelunk amikre tobb, mint 10 ev tavlatbol a mai napig ugy emlexem vissza, hogy osszefolyik a nyal a szamba, mert volt bennuk kraft akkor ezek jutnak eszembe : 1996 , 1995 , 1995 , 1996 … pld. egyik sem olyan csunya, mint a relic, mindben van egy magaval ragado flow / kraft, mind ugyanabbol a korszakbol valo es bar mind pc-s de akkoriban egyfolytaban mast se hallottunk csak, hogy suxx pc, amiga iz da bezt… :))) ezek kozul egy, a MOM! kifejezetten a mai napig a masodik kedvenc demom a Debris utan :)
abcug: azért a machine of madness több mint kiváló code és zene szempontjából, de a grafikája (a keyframinget – és az értelmetlenül beszúrt lazur képet – kivéve, mert azok jók) már akkoriban is alulról súrolta a közepest. Mai szemmel azért inkább a szép emlékek miatt tetszik. A Dope egy unalmas techdemo jó zenével, már 97-ben se volt túl izgalmas. Szerintem a Stars ami a leg-időtállóbb, a nem egy adott kor divatjához köthető zenéjével és igen stílusos (ugye idővel kiderült, hogy koppintott :D ) grafikájával.
Charlie, no mostmár valaki mondja meg nekem, hogy a 60-as amiga az kb milyen pc cpu teljesítményének felel meg? Nekem régen pentium 100-120-at mondott az EFT. Akkor ez túlzás?
nekem a xtale ilyen elmeny.
a Machines of Madness jobban nez ki mint a Relic? :D
volt egy 30as amigám, doom egy lehelletnyivel lassab volt mint egy 386dx40en. talán épp a 2cp miatt :)
mondjuk azt rohadtul nem értem én se, hogy amigán miért nem lehet sokszor egy 3d scenét vertex pattogás nélkül megoldani. Még az idei BPn is volt ilyen demo. 32 bitből hogy a fenébe nem nem jön ki egy nyamvadék primkó scenere elég pontos bit? Az egyik tavalyi c64 demo 24 biten számolja az elforgatási mátrixot, akkor 2008ban 32bitből nehogy már ne menjen. :(
Murphy: A 030/50Mhz kb. 10 MIPS, FPU alapbol nincs (a kulso ‘882-s FPU viszont eleg morcos cucc, csak ritka). A 040/40 kb. 30MIPS, a 060/50 az olyan 80 MIPS, a 060/66Mhz kb. 110 MIPS. A memoriasebesseg 25-35MB/sec kozott alakul a legtobb kartyan (Kiveve a 64 bites busszal rendelkezo CSPPC/CSMKIII kartyakat, ahol 50MB/sec korul.) L2 cache nincs. Az igazi bottleneck azonban a chipram savszelessege, ami 3,5-5MB/sec kozott alakul, kartyatol fuggoen. Vagyis maximum ennyit tud irni egy jol megirt C2P rutin a chipramba, de akkor a gep mar nem csinalt mast, csak C2P-t… Osszessegeben egy gyors hatvanas integerben eleri a P100-P120 teljesitmenyet, floatban viszont messze alatta marad. (Csak 1db FPU vegrehajto egyseg van, es az is “fellabas”, lent kifejtem, hogy ez mit jelent.)
Oswald: A vertex pattogas nem a tenyleges szamitasi precizitas hianya miatt van szerintem. Pl. akkor is hasonlo effektust kapsz, ha pontatlan a szinusztabla (pl. 256 entry csak, vagy ilyesmi)… Az is lehet, hogy csak a texturazo “pattog”, nyilvan ha nincs subpixel pontossag a kezdoerekeknel, akkor kozben mar mindegy, ricegni, rangatozni fog. Egyebkent a 040 es a 060-ban van FPU, es szoktak is hasznalni, bar ovatosan kell, mert sajna csak az utasitaskeszlet egy reszet implmenentalja a proci hardveresen, a tobbi (tipikusan szogfuggvenyek pl.) egy szoftveres libraryban lakik, amit felhookolnak az invalid instruction exceptionre.
Nekem pl. a Stars sosem tetszett, szemben a másik hárommal. :) De nagyon sokszor megnéztem a Doomsday – Boost-ot is :) De persze mindet lehet kritizálni, viszont ma is megnézném, mert viszi a zene, és a látvány is jó, ha nem is összefüggő.
charlie, szarul van megírva azért pattog.
http://www.youtube.com/watch?v=8ByhdxBd0FU&feature=related
ez itt pl csak 40k, de gyönyörű a precizitás . amit nem vágok hogy azt a sok átlátszóságot hogy csinálják meg 8 bitből, vagy ilyen rohadt gyors chunky2ham konverterük van?:)
persp. korrekcio amigan nem volt jellemzo, uszkalnak is a texturak rendesen. de ugye nem ez a lenyeg.
a relic zenei es latvanybeli osszhangja szerintem fenomenalis, szerintem desert dream ota nem volt ilyen faszan syncelt demo akkoriban. (egyebkent “hires” opcioval inditva a relic is 1×1-es de a 160×100 sajnos megmarad…)
amugy a szinten 98-as rise inditotta el amigan a flyby demo mizeriat. mondjuk tul sok nem szuletett. (ok csinaltak kesobb a lapsuust is)
http://www.youtube.com/watch?v=uxDnB12VqnU
azert hogy ham8as demok 2x2esek a chipram fizikai korlati a felelosek. ha 1×1-es lenne (320×200) akkor nem birna normalis sebesseggel kipakolni az adatokat a kepernyore.
voltak persze probalkozasok:
15 bites uzemmod, ami birt normalis felbontast ill. olyan 320×200-as ham8 demo ahol 1 fazisban csak minden masodik sor frissult.
[ módosítva Apr.22. 21:36 ]
Oswald: ha már Push akkor a mentalt érdemes megnézni: http://www.youtube.com/watch?v=Fllk7vF_n8o
Egyébként annyi a titka, hogy ezek is csak 160×100-ban mennek…
teo: nem a perspektiva korrekciorol beszeltunk, a charlie altal emlitett okok egyike (vagy mindegyike :D ) lehet a ludas.
a Mental-t nekem elmagyarazta a Slummy eccer h “ami jol nez ki benne az anim”. (persze a zeneje buntet)
teo, kavarod a dolgokat, volt amigam kb 10 évig, tudom mi az a ham8
(hold and modify, jay miner a tervezés során meggodnolta magát és ki is akarta szedni a chipből, de a chip dizájnere azt mondta hogy akkor egy luk lenne a csip közepén ezért mégis benne maradt:)
azért 160×100 mert ham-be konvertálni még lassabb mint c2pzni gondolom. bár már eleve az a tény csodálattal tölt el hogy ebben a módban mozgóképeket állítanak elő “izomból”.
szimplan a chipram 2 mega/sec atvitele keves, hogy 1×1-ben elegendo adat menjen at. (az 1×1-es dolphins dream youtube video emulatorrol lett begrabbelve)
amugy ami szep a mentalban az tenyleg anim.
…harmadszor nezem meg most mar nagy kinok kozepedte, de tovabbra is fenntartom, hogy csunyabb texturakat hasznal (osszhatasban meg meginkabb) , mint akar a mom :) ricegos, csunya polyfiller, a zene andalito es dog unalom (helyenkent meg azt is megkockaztatom, hogy tok hamis… es szamomra egyaltalan nem passzol a kepi hatassal) a kameramozgas lassu es erdektelen, iszonyat sokaig kitartja a sceneket kozben nem tortenik semmi, ugyanazt a 4 polygonbol allo objektumot bamulom… Nincs benne lendulet, nincs benne kraft!
ha hozzaadom a teknikai reszleteket, akkor azt mondom, hogy okes, de semmi tobb. de semmikepp nem ertem azt a nagy hypeot ami korulveszi :( persze tudom, nincs izlesem, de ez nem ujdonsag. es a lenyegen nem valtoztat :)
kulonben a debris nyerte volna a best effect es soundtrackot is, a youscope a most original conceptet es semmikepp nem a media error a best gfx.et :) de hat ez egy ilyen vilag …
Aztan az is lehet, hogy a 8-bites multam miatt ilyen szintu utalat van bennem az amiga ellen :( ezert kulon elnezest kerek :)
azert debris best soundtrackekkel vigyazni am!
jo tudom, elmebeteg dolog, de szamomra a zene a demot szolgalja es mint ilyen, csak az szamit, hogy mennyit ad hozza a product-hoz. hiaba tokeletes es elvezheto egy zene, de nem passzol a demoba, akkor az csak felesleges hormonpazarlas. :)
szamomra a ‘best soundtrack’ lenyege, hogy mennyire szolgalja ki a latvanyt es emocionalisan mennyire mozgatja meg a kepi vilagot. es bar onnmagaban pl. a debris alatt minimal szeru zene van, megis ez maradt meg bennem a legjobban es barmikor visszahallom elmosolyodok es jo kedvem lesz, mert csomo kockat latok lelki szemeim elott :)
abcug – nincs izlesed :D
abcug: ha nem a Media Error, akkor ki nyerné a best GFX-et? Tippem sincs, hogy kire gondolhatsz…
teo, nem épp az a poén a ham8ban, hogy pixelenként csak 8 bit info van, de mégis minden egyes pixel színe 24 bites (vagy mennyi) ami a képernyőre kerül? hold and modify :) volt jpeg nézegetőm és az nagyon 640xinterlaceban nyomatta a kepeket es hamban :)
A slummy-val azért vigyázni kell :D
loaderror: this demo may be a bit strange. but I remember it as being really cool in the code department. Especially the final magnetic field particle effect at the end! Also.. Someone told me that all the 3d effects were done in planar mode and not chunky.. that deserves some credit :)
Slummy: I think I told you that, back in 95 before you started coding.. It was a lie though..
forrás: http://www.pouet.net/prod.php?which=7823
Egyébként mi ami anim benne? A kiscsajos jeleneten látszik, hogy az, de a többit azért én eddig kinéztem egy amigából. :)
abcug, nagyon kegyetlen vagy :)) sose fogod tudni azzal a szemmel nezni aki 98ban eloszor lat amigas leven amiga flybyt, az a te bajod. nem is fogod erteni soha. mint ahogy en nem ertem hogy az atari 2600as jatekokban mi volt a rohadt jo. bar azt senki se erti a mi korosztalyunkbol gondolom :)
oswald – 18 bites display, szamold ki mennyi adatmennyiseg masodpercenkent 25 kepkocka 320×200-ban.
jpegnezegeto statikus kep ugye, ez meg mozog. de ha scrolloztal akkor ott is erezhetted hol vannak az AGA chipset hatarai.
ez volt a max amit ki lehetett hozni belole 8bitnel nagyobb szinmelyseggel:
http://www.pouet.net/prod.php?which=2572
murphy:
fft-s viz is anim szerintem, a vegefele a tunnel ill. a kockabol kijovo fej. tul gyors, es tul szep.
relic 2.5 mega ez meg 15 :)
igen ettol tartok, ui. plus4 / c64-utan (1987-1995) egybol x86-ra lovalltam es kimaradt az ‘amiga’ az eletembol, plane, hogy 98-elott nem is volt divat pc-n flybye demot csinalni :)
wizzard of wor? hmm? :(
fr41 ? :))) ilyen szepen, profin, izlesesen kidolgozott megannyi kockat meg sosem lattam :))) kulonben is csak 180k e s nem 57mega :d aranyaiban veve ha csak tized olyan jo, akkor is cirka 35x szebb :)))
Ja, hogy a szépséget kilóra mérik? :)
Na elorebocsatom, hogy nem ertek hozza, de valami ilyesmirol van szo: a HAM8 igaz hogy csak 8 bit per pixel, viszont a HAM8-as demok – amennyire tudom – un. 4x szeles modban mennek. Vagyis felvalt 640 pixel szeles modba, majd beallitja a pixel modulot 4-re. Ekkor 160 pixel szeles modot kapsz, amiben viszont a chipset minden pixel informaciot feldolgoz – a nem lathato pixeleket is. Igy valodi truecolort kapsz.
Ebbol ugy lesz 18 bit, hogy egy HAM8 pixel igy nez ki: Ket bit megmondja, hogy a byte tobbi bitje direkt color index-e, vagy az R, G, B kozul melyiket modositja. 6 bit pedig RGB data, vagy color index. Osszesen tehat 3×6 bitrol == 18 bitrol beszelunk. Az extra csavar a tortenetben ezen felul az, hogy egyreszt ilyenkor a chipset savszelessege drasztikusan lecsokken, mivel a kepernyo-kirajzolas DMA-ja elviszi a szabad chipram idot. Masreszt pedig a fenti cucc, mint minden Amigan planar, tehat minden bit kulon bitplane-en van… Jo szorakozast erre hatekony C2P rutint irni. :)
No igen, a 64k lapozású VESA szabványt mi meg rossznak gondoltuk :D Azért gondolom az Amiga 1200 tervezői is igen sokat csuklottak már. :)
Emlékszem, amikor scene-en kívül – úgy ’95-ben – megírtam a lapozós VESA-t, és ott néztem, hogy az nem volt normális, aki ezt kitalálta :) Néha a hardver gyártók nagyon alá tudtak vágni a szoftvereseknek, akik ennek ellenére mégis meglepően jól vették az akadályokat :)
A slummy-val azért vigyázni kell :D
Az hogy a loadyval folyamatosan szopatjak egymast az szerintem mas lapra tartozik :)
Gargaj, úgy látom szükséged lesz az EDIT gombra :P
Na most mar akkor csak egy dolgot nem ertek :)
Ha az amiganak lassu a procija, lassu a ramja, vegul lassu es agyhalott a videoja, akkor miert is istenitjuk tulajdonkeppen?
A VESA meg ekozott az a kulonbseg, hogy a VESA-t sajnos arra terveztek, amire hasznalni akartak, es ugy volt szar. A HAM-ot meg arra hasznaljak, amire nem valo, es tulajdonkeppen nem is akartak, hogy legyen. :) Egesz konkretan a HAM mod egy bentmaradt “misfeature” az Amigakban, a korabbi kiserletezesek nyoma, amit mar nem volt idejuk kiszedni. Jay Miner ezt mondta rola:
“Hold and Modify came from a trip to see flight simulators in action and I had a kind of idea about a primitive type of virtual reality. NTSC on the chip meant you could hold the hue and change the luminance by only altering four bits. When we changed to RGB I said that wasn’t needed any more as it wasn’t useful and I asked the chip layout guy to take it off. He came back and said that this would either leave a big hole in the middle of the chip or take a three-month redesign and we couldn’t do that. I didn’t think anyone would use it. I was wrong again as that has really given the Amiga its edge in terms of the color palette.” (Idezet innen.)
Ha az amiganak lassu a procija, lassu a ramja, vegul lassu es agyhalott a videoja, akkor miert is istenitjuk tulajdonkeppen?
Mert kurva jo! :P
“Ha az amiganak lassu a procija, lassu a ramja, vegul lassu es agyhalott a videoja, akkor miert is istenitjuk tulajdonkeppen?”
mert van ra relic meg desert dream, es erre a gepre csinal demokat a black lotus.
update: meg ugye olyan az embernek mint a macskaja:
http://www.youtube.com/watch?v=xwWfRfEebs8
[ módosítva Apr.23. 12:11 ]
Azer mer a mostani gepekben is szar az osszes fent emlitett komponens, csak ott ki lehet oket cserelni szal nem alkot egy osszefuggo entitast a gep.
Amiganal gondolom belejatszik a dologba az hogy ugyan lehet hogy a fenti parameterek tokeletesen igazak, viszont az egesz egy gepnek szamit es emiatt van a dolgon egy adott konzisztencia, sokkal kiszamithatobb mint egy olyan gep ahol az egesz kocerajt 47 kulonbozo gyarto gyartotta 47 kulonbozo szabvany szerint es igazabol csak a mazlin mulik h mukodik-e :)
az 1200 kipakolt 260000 sznt HAM8ban, amit 94 környékén csak elérhetetlen áru PCs kártyák tudtak, ha tudtak. Eleve akkoriban ha jól emlékszem 320x200x256ot tudott egy pc aztán jónapot. Míg az 1200es 1280x512ig hozta a 256 színt. aztán jött volna az AAA meg a Hombre, ha nem csődöl be a c=. a Hombre HW 3dt tamogatott volna, gouraud shadinget, texturázást, 32bites (alphával) képernyők 1280x1024ig (mióta tudják ezt a pck?) mindez kijött volna 94ben…
http://en.wikipedia.org/wiki/Hombre_chipset
32bites (alphával) képernyők 1280x1024ig
az alphas kepernyo az olyan hogy ha 0ra allitod akkor latod a moncsi mogott a falat? :D
blala, hasonlítsd össze mit tudott egy amiga és egy pc 85-92 időszakban Hardware, OS, multimédia. ezért. mert inkább a kardomba dőlők, de c64 után nem fogok egy monokróm monitoros beeperes szart venni felkiáltva hogy ez a fejlődés :P :) (egy amiga áráért ilyen pct kaptál, vagy több pénzért valami cga-s adlibes szart, ami a szememben azt nem hozta amit a c64 tudott)
Gargaj attól függ mi van a moncsi mögött :D
Teo, visszatérve a HAM-re. a dolog lényege az volt hogy ugyanannyi infó kellett hozzá mint egy 8 bites képhez, ergó pixelenként 8 és nem 16 bit (vagy mennyi). azaz nem terhelte jobban a gépet, magának a képnek a kirakása. csak a programot terheli jobban hogy konvertálni kell beléje.
mondjuk az 1280×1024-el nem sokra mehettek, azt meg ma se birjak a tv-t…
Oswald: Senki nem az 500-ra szokott beszólni, hanem az 1200-ra ami már eléggé megkésett konstrukció volt. Az 500-as hangképességeivel, meg 7 mhz-es copperrel és blitterrel, stb…
az alphas kepernyo az olyan hogy ha 0ra allitod akkor latod a moncsi mogott a falat? :D
Nem, de mondjuk a genlock bemenet kepet esetleg. Ugye. Khmm… (Szar Amiga, mirejoaz, fuj.:)
“Teo, visszatérve a HAM-re. a dolog lényege az volt hogy ugyanannyi infó kellett hozzá mint egy 8 bites képhez, ergó pixelenként 8 és nem 16 bit (vagy mennyi). azaz nem terhelte jobban a gépet, magának a képnek a kirakása. csak a programot terheli jobban hogy konvertálni kell beléje.”
minden szincsatornara kellett 6 bit, igy jott ki a 18. szerintem az nem ugyanannyi adat mint egy 8bites kepernyo.
Teo/Oswald: elbeszeltek egymas mellett. Allokep kirakasahoz, HAM modban ugyanannyi sav kell, mint a vele megegyezo melysegu palettas, plane-es kephez. Ha azonban a fent vazolt, demokban hasznalt 4-pixel szeles HAM modrol beszelunk, akkor nyilvan 4x-es sav kell, a chipram -> DAC iranyban. (CPU -> chipram felol meg ~2,5x, plusz amennyivel bonyibb a C2P rutin, adott esetben.)
Oswald: ’92-ben PC-n volt 256 színű VGA – sőt, 640×480 már jóval régebben is, csak 16 színben, ez volt az EGA -. és SoundBlaster 1.0 is :) Mondjuk az jellemző, hogy talán ’95-től jelentek meg SVGA-ban játékok PC-re, kivéve néhány fecskét, akik megelőzték a main-stream-et.
Ezzel együtt persze igazad van, az Amiga megelőzte a korát, mind hangban, mind képben, mint multitask OS-ben.
Én talán ’86-’87-ben voltam a hazai első(?) Amiga bemutatón, ahol leesett az állam, mivel akkor éppen egy ZX-Spectrumra fájt a fogam, amiből egy Videoton TV-Computer lett :)
Csak közben eltelt 20 év :)
teo, a HAM úgy működik hogy mindig van egy “aktuális szín” ehhez a színhez a chip hozzáadja a következő pixel “színét”. következő pixel 8 bitjéből 2 azt mondja meg hogy az R G vagy B értékhez adja hozzá a maradék hat bitet. így jön ki a 6×3=18 bit. továbbá mivel 2 bitnek 4 értéke van azért a 4. verzió az hogy egy 6 bites palettából közvetlenül egy színt indexel ki a maradék 6 bit. a végeredmény: ugyanannyi adatból mint egy 8 bites képernyő 18 bites színmélység.
http://en.wikipedia.org/wiki/Amiga_Hold-and-Modify#HAM8_operation
“Ezzel együtt persze igazad van, az Amiga megelőzte a korát, mind hangban, mind képben, mint multitask OS-ben.”
85ben igen, 92bel mar elavult szar volt az 1200es a megjelenesekor.
Oswald: Charlie nagyon jól leírta, hogy miről van szó. A HAM videomód így működik, viszont a demókban szabadon színezhető pixeleket akarnak a coderek, ezért erre az üzemmódra építve HW regiszterekkel és szoftveresen trükközve létrehoztak egy speciális videomódot. C64 után szerintem az ilyesmi nem meglepő. ;) A gyakorlatban meg ugye ennek a sávszélesség igénye számít…
Bery, biztos volt sok minden már 92ben, de ami számomra elérhető árban volt ahogy már írtam: válszthattam hogy monokróm pc beeperrel vagy 260000 szín 1280x512ben, 4 csatornás cd hanggal. választottam. mondjuk eleve nem is én vettem hanem a szüleim mert még csak gimis voltam :D miután láttam a beepelő 4 színű pcket meg a state of the artot, global trasht, indy racinget, nem volt kérdés hogy nekem amiga KELL!!! azt már a fene se látta előre hogy a c= pillanatokon belül összeomlik meg jön a doom, amihez az 1200es kevés stb. bár olyan izom pct akkor úgyse tudtam volna venni. apám 386osán nyomtam a doomot fele felbontásban. :))
Bery: EGA-n 640×350 volt 16 szinben, 64 fix szinu palettabol. 64K-nyi videorammal. Ezt 1984-ben mutatta be az IBM. Amigan ’85-ben volt 640×512, 16 szinben, amit 4096 szinu (12 bites, 4 bit/komponens) palettabol valaszthattal ki. Plusz persze a HAM6. :) Hja es persze a copper, blitter, spriteok, meg ilyen apro extrak… A VGA az ’87 aprilisi, szinten by IBM, akkor 256K RAM-mal, ez hozta be az aztan oriasi karriert befuto mode 13h-t. Mas kerdes, hogy ezek akkor mennyibe kerultek, es abbol hany Amigat tudtal venni. :P Amig az IBM-et szet nem daraboltak, (peldaul a videouzletagat levalasztottak S3 neven) es a klonipar ezerrel be nem indult, addig ezek a dolgok egy atlag usernek megfizethetetlenek voltak. ’94-ben amikor en vettem PC-t meg mindig tok altalanos volt a 256k-s ISA-s Realtek VGA kartya, pedig akkor a VGA szabvany mar boven betoltotte a hetedik evet… Es akkor ’94-ben a PC-m 1,5x annyiba kerult, mintha vettem volna egy A1200-at. Bar teny, hogy nagyobb orajellel, es HDD-vel is rendelkezett, de ez utobbi meg PC-m sem volt altalanosnak mondhato akkor (Hi Zoom! :D) … Viszont az Amigan meg ottvolt a digi hang, a PC Speaker helyett. Nekem meg majdnem 1,5 ev telt el, mire hangkartyam lett, peldaul, sot, honapokig vartam az egerre is, ami eredetileg nem volt a gephez, mivel anyam ugy dontott, hogy olyan sokat koltottunk a gepre, hogy azt aztan semmivel se kell boviteni, ez csucsgep, ki van zarva, hogy barmi kelljen. :D
(Es akkor a ’90-es evek elejen jellemzo operacios rendszer helyzetkulonbsegekbe meg szoftverellatottsagba meg bele sem mentunk…)
[ módosítva Apr.23. 13:01 ]
Oswald: azert az amiga hangja eleg messze van a cd minosegtol. 22khz 8bit ugye. de en is ezt valasztottam. 1992-ben is.
ami azt illeti pont a hang miatt valtottam pc-re.
Ha meg mar szoba kerult, hogy az A1200 mekkora szar, es milyen elavult volt mikor megjelent: az AGA chipsetet eredetileg az 1990-ben megjelent A3000-be szantak a tervezoi, leven ez volt az elso, teljesen 32 bites Amiga modell. Azonban a management beszolt, es sporolas cimszoval kihagyattak a grafikai-nagyagyut a gepbol (egy high end workstationbol, NORMALIS?!). Ugyanigy szanaltak azt a projektet is, szinten ’90 kornyeken, amely DSP-vel bovitette volna ki az Amigat, tobbek kozott 16 bites hangfeldolgozasi kepessegeket is jelentett volna (de altalanos celu DSP-rol beszelunk). Vegul csak a ’92-es A4000-be engedtek belerakni az AGA-t, azt is csak azert, mert tulsagosan draga lett volna kihagyni (es ujratervezni az alaplapot a regi chipsettel). Vegul az AGA csak az A1200-ba, jo ket es fel evvel kesobb kerult be olyan gepbe, amely a szeles tomegeknek is elerheto lett.
(Hogy megertsuk a viszonyokat, a C=-nel a management annyira iszonyodott a highendtol, hogy az A3000 egyik nagyagyujanak szamito – korabeli mercevel – nagysebessegu ZorroIII buszrendszer csak az egyik Amiga tervezo (Dave Haynie) kvazi hobbiprojektje volt. Es termeszetesen a management ki akarta szedetni, hogy nem kell, mikor kiderult, hogy beleraktak. De vegul kiszamoltak, hogy olcsobb benthagyni, mint ujratervezni. Igy maradt. No komment.)
Azert az amiga hangja eleg messze van a cd minosegtol. 22khz 8bit ugye.
De 4 csatornan. Es nem 22khz, hanem 28khz a felso limit. Es az is, meg a 8 bit is olyan limit, mint a HAM8. Megkerultek. A mai szoftverek vigan jatszanak 44khz-n 14 biten ha kell. 44khz-s modhoz pl. meg AGA sem kell, csak egy ECS-es Amiga, ami tud VGA modot, (15Khz-s sorfreki helyett ~31Khz), mivel igy duplazodik a chipset orajele, es ez befolyassal van a hangra is. 28Khz-rol tehat kitolodik a limit 56Khz-ra. :P
Na ha mar itt vagyunk, a 14 bites lejatszast is elmondom, hogy lassatok mekkora expert vagyok. :P Valaki osszevaghatna egy cikket ebbol a threadbol lassan. :D Szoval hasonlo trukk mint a 4x szeles HAM8, ahol 4 pixel vonnak ossze 1 truecolor pixelle. Itt meg 2 hangcsatornat vonnak ossze egybe. 2×8 == 16. Vagy megsem? Megsem. A trukk ugyanis az, hogy az ket “osszevont” kozul egyik csatornan teljes hangerovel (64) jatszod a 16 bites hangminta felso 8 bitjet, a masik csatorna pedig minimum hangerovel (1) jatszod a 16 bites hangminta also 8 bitjebol a felso hatot, jobbra shiftelve 2-vel. Ez azert kell, hogy az amplitudok stimmeljenek. Mivel a hangero felbontasa csak 6 bit. Ha 8 bit felbontasa lenne, akkor lehetne 16 bites lejatszast csinalni ezzel a modszerrel. Valami ilyesmi. :P
És ehhez milyen körülmények kellenek? Demó közben pl. lassulás nélkül le tudok egy ilyen zenét játszani?
charlie: szal tkepp ez csak egy ditherelt 8bites?
jo hat kb 28khz, de azt megkozelitve mar tortentek furasagok a hangzasban. ugyanakkor a 4 csatorna kulon szolt, es nem fos interpolacioval, hanem tenylegesen a freki emelkedett.
es nem kellett hozza monitor, meg eger es a c64-es joystickok is jok voltak, es 1992 es eszembe nem jutott volna egy valag penzert monokrom csipogos szar pc-t venni, amikor ott volt kompletten egy honalj ala csaphato kis gep fele annyiert, kurvajo demokkal (hol voltak akkoriban meg a pc demok).
masreszt 1992 korul fel sem merult, hogy ne mod legyen demoban a zene, hogy ne protrackerrel zeneljen az ember. voltak persze multicsannel probalkozasok, de ami elerheto es hasznalhato volt az 8bit 2X khz (valaki ezt tudja egyaltalan pontosan?) 4 csatornaval, amik ugye fix panningolasuak.
es ugye a mostani demok alatt sem hinnem, hogy amigan irjak zeneket azert. (kiveve persze ha modok szolnak.)
Murphy: Demo kozben a 44Khz nem megy, mert akkor PAL modban megy a chipset, ami 15Khz-s sorfreki, tehat akkor el a 28Khz limit. Altalaban 22Khz-t hasznalnak. De a 14 bit siman megy. Semmivel nem foglal tobb buszidot, mintha sima mezei hangmintak szolnanak, processzoridoben megy csak annyival tobb mint ami adott esetben a runtime streamkonverziohoz (a fent vazolt muveletek elvegzesehez) kell. Plusz persze az ADPCM dekoding, vagy a szoftvermix. De az ujabb, foleg a streaming zenes demok kozul eleg sok hasznalja. In fact, a 14 bit annyira megy, hogy “rendszerbarat” modon, tehat a chipset regisztereinek kozvetlen irasa nelkul, pusztan OS-fuggvenyek, es az audio.device megfelelo hasznalataval is abszolvalhato.
Gargaj: Ditherelt? Milyen ertelemben?
[ módosítva Apr.23. 13:37 ]
Charlie: gondolom ugy h mivel a hangkimenet csatornak szamatol fuggetlenul 8 bites, viszont a mixeles (feltetelezem) mar analog modon tortenik, ezert tkepp az tortenik hogy veszi a jel “most significant” reszet az egyik csatornan (tkepp a 16os jelet lebutitva 8ra), es utana a masik csatornan hozzakeveri halkan a maradek jelet, hogy ne legyen linearis (torz) a vegeredmeny…
[ módosítva Apr.23. 13:41 ]
ennek a 14bitnek a minosegerol inkabb ne beszeljunk, mert eleg komolyan sinylik a dinamika alatta, szoval szarul szol, de legalabb halkan. par demo hasznalta egyebkent, es ki lehetett valasztani a mixelesi frekvenciat is. amugy a felso hatar 56khz volt ha jol emlekszem, csak mar nemtom melyik videomodban.
az AHI projektet is inkabb a hangkartyak miatt tartottam eletkepes kezdemenyezesnek.
ha mar hangkartya: volt pl. egy Delfina nevu hangkartya (szinten hulladek minosegu), ami a 8bites oraporta volt radugva, es rohadtul belassitotta a gepet is. nem is tudom a Toccatan kivul keszult e az amigahoz normalis hangcucc.
teo: Legalabb tudnad mit fikazol. A Delfinabol volt normal meretu ZorroII-s kartya is. Amirol te beszelsz az a Delfina 1200, (ill. a Delfina Flipper utangyartas, by Jens Schoenfeld). Egyebkent meg igy hirtelen a Prelude ugrik be. Ami normalisabb hangcucc Amigaba. De ha mas nem is az biztos, hogy a PicassoIV-men levo Concierto egy rakas szar. :D De arra jo, hogy a TV-kartya hangerejet allitgatni lehessen.
charlie – csak azert irtam igy hogy valamibe beletudj kotni :)
amugy ugyanaz a dps volt mindegyiken, tehat gondolom nagy kulonbseg nem volt a zorrosnal se.
Ja, sok kulonbseg nincs csak eppen a DSP fele levo savszelesseg az kb. 20-30x tobb a Zorros verzion. :) (100-200k vs. 2-3MB/sec) Piti kulonbsegek. :P
Megjegyzem, asszem a Delfinanal kapcsolodik vissza a beszelgetes az Assembly partyhoz, leven mindketto finn fejlesztes. :D
egyik jobb mint a masik :D
Hát igen, választhattam hogy Hercules+HDD, vagy SVGA+no vinyó :)
De asszem jobban jártam. Mentségemre legyen hogy akkoriban még csak nem is hallottam az Amigáról és már a monokrómban futó Accolade Grand Prix-től is tátva maradt a szám :)
[ módosítva Apr.23. 21:11 ]
Én ’91-ben nem nagyon ismertem az Amigát alaposabban, de tudtam, hogy nem olcsó, így 42e Ft-ért inkább vettem egy előremutató PC-t (AT-286, 12 Mhz, 1 Mb RAM, FDD, Hercules/CGA monitor, majd kicsit később 20Mb HDD – vicces ezeket ma leírni :). ’93-ban már Trident VGA-m volt, ’94-ben pedig 486-DLC-m (ami egy 386-os volt beépített coprocival), valami akkor nagyon menő, “leggyorsabb” VESA Local Bus-os videokártyával.
Megtanultam olyan nyelven programozni rajta, amiből utána 8 évig éltem, és volt pénzem bővíteni/lecserélni belőle ;) Miközben jópofa játékokkal is játszottam, mint pl. a ’92-es Summer Olimpic Games, amivel óriási derbiket játszottunk társaságban, vagy a szintén ekkori Dune II, ami minden mai RTS őse. Egyértelműen jobb választás volt, mint egy “játékgépet” venni, még ha az látványban/hangban jobb is lett volna.
Persze, ha akkor halottam volna a demoscene-ről, akkor nem ezt írnám :)
hát azért azt megkérdőjelezném, hogy mennyire volt ’91-ben a pc előremutató :) cga vagy hercules, pc speaker, meg egy DOS prompt, ez mind, ráadásul egy olyan architektúra volt függetlenül a nagyobb órajelű cpu-tól, ami jogosan megmosolyogni való volt akkoriban.
Különben biztos vagy te abban a 42e-ben? :)
Hozzáteszem ezzel nem azt akarom mondani, hogy Amkigapowa, főleg, mert hogy sosem volt amigám, mégis túléltem :)
nekem szep gyerekkorom volt :)
(meg “jatekgepem”)
én 95-ben vettem (na jó kaptam) pc-t, akkoriban már minden szép és jó volt, nagyon erős volt a PC-s scene. Amigáról egyedül a jóval több minőségi grafikát írigyeltem, meg plus/4 után furcsa volt a állandó retrace probléma a demókban :)
Bery: mondom én, hogy alternatív idősílkokon élünk. :)
1991-ben a pc előremutató? Előremutató az volt, ami multimédiás cucc volt. Az meg pl. az Amiga volt.
Egyébként akkoriban volt néhány nagyon stílusosdemócsapat, nem voltak mai szemmel egetrengető dolgok, de mégis sokkal karakteresebbek voltak a stuffok mint a legtöbb mai. Halcyon, Fascination, Orange, Complex, Jamm, Coma, Tpolm, Hirmu a finnektől.. Franciáknál a Nooon meg a Pulse francia szekciója, a dán Xtacy, vagy a svéd Rage.
Lehet, hogy nem jól fogalmaztam, de nekem az látszott, hogy a PC fejlődni fog, mivel az a legelterjedtebb platform, és szépen átoson az üzleti területről az otthonokba. Ilyen értelemben gondoltam, hogy előremutató. Minden évben kijött valami nagyon látványos, minőséget és erőt hozó újítás rá.
Az Amiga meg ott volt, ahol, és réteggép volt, én nem láttam perspektívát benne. Nekem olyan volt, mint egy Nintendo, amivel játszanak pár százan, de sosem fog elterjedni. Aztán a Nintendo ügyesebb volt :)
Én meg nem csak játszani akartam. Persze biztos a környezet is tette, mert ha lett volna több, vagy legalább egy Amigás haverom, akkor most lehet, hogy nem ilyen múltra tekintenék vissza, és Charlie-val karöltve védeném az Amiga megpenészedett becsületét ;)
tenyleg mas idosik lehetett, ime :)
nekem is ugy remlik, hogy 92-ben lett meg az elso 25mhz-es 286-osom 1mb rammal es ebben mar vga (mcga) duborgott, majd 93 vegen a mindent elsopro 386 dx40 egy maxtor 40 mb-os mtm hdd-vel… akkoriban volt prehistoric 2, doom1 (haha!) es indy500, amit mar egy amiga 500 nem volt kepes belassulas nelkul futtatni es onnantol kezdve nem volt kerdes, hogy barmennyire is hypolja barki is az amigat… megis csak a pc lesz nyero :P
engem pl. sosem erdekelt, hogy mennyire ujszeru, vagy teknikailag jo megoldasok vannak egy gepben, ha egyszer a masik erobol lenyomja akkor lenyegtelen. a piac meg ugyis a penz fele megy aki hulye az meg usszon arral szemben :) mondom ezt ugye linux alol firefoxbol, de ez most lenyegtelen :)))
en mint buta felhasznalo csak azt ereztem az egeszbol, hogy a plus4 utan a dos+tasm+mcga combo szamomra csodalatos elmenyt jelentett. itt kifejezetten az int13h-ra gondolok, mert a framebuffer megjeleneseig a tobbi nagyon nem volt baratsagos, de akkor ezt erobol nem is tamogatta a gep :( itt lehetne vitatkozni, hogy bezzeg az amiga… de minek ? aztan megis ok mentek csodbe es onnantol kezdve kajan vigyorral szemletem ezt a szemet vilagot es mar teljesen jogosnak ereztem volna azt a Bery fele mondatot … :)
Szerintem ami most az Amiga az említésre se nagyon érdemes. (elnézést minden érintettől.) Ami régen volt, az forradalmi volt, csak hagyták elveszni a dolgot. De tegyük hozzá ma már tök mindegy is lenne, ha fejlődik is a gép, hiszen az egységesítés/szabványosítás a tendencia. Lásd már macben is intel van.
Máskülönben érdekes, hogy nekem is megpecsételte a pályámat, hogy milyen géppel kezdtem. Amigán béna kezdőként egyedül a zeneszerkesztőt tudtam kezelni, szal bizonyára köze van ahhoz, hogy végül most mivel foglalkozom. :)
en orulok, hogy amigaval kezdtem es nem kellett dos-szal meg egyeb hulladekokkal szerencsetlenkednem. mouse driver bazmeg :)
elso pc-men win2000 futott, arra mar azt mondom, hogy hasznalhato OS volt a tobbi eloddel ellentetben.
naja idokozben a microsoft is hasznalhato oprendszert tud gyartani, es az intel procijai is elertek a megfelelo szinvonalat.
számomra jobb alternatíva volt az 1200es. kamaszkoromban nem úgy működött a dolog hogy a szüleim x*tízezreket költöttek volna rám minden évben csak azért hogy mindig a legújabb pc HW legyen a seggem alatt. választhattam (93) hogy egy monokróm beeperes pcm lesz évekig vagy egy 1200esem. biztos hülye voltam ahogy bery olyan kedvesen megfogalmazta amiért nem egy monokróm beeperes szaron tengődtem évekig. Az OSről és egyéb ínyencségekről (plug n play pl) nem is beszélve ugye amelyekkel az amiga még évekig felmosta padlót a pcvel.
’94-ben pedig 486-DLC-m (ami egy 386-os volt beépített coprocival)
Bery az isten szerelmere, legalabb te is tudnad, hogy mit rulezelsz… Pecesek, borzaszto. :P A 486DLC-ben nem volt FPU. Helyette 1K cache volt benne. Mivel labkompatibilis volt a 386-al, igy ertelemszeruen egy 387-es FPU mehetett melle. Bovebben itt. Es mellesleg nekem is volt ilyen gepem.
Persze biztos a környezet is tette, mert ha lett volna több, vagy legalább egy Amigás haverom, akkor most lehet, hogy nem ilyen múltra tekintenék vissza, és Charlie-val karöltve védeném az Amiga megpenészedett becsületét ;)
Oooo… Kerdezd meg a Zoomot, hany Amigas haverom volt anno, ha nekem nem hiszed, hogy nulla. :P No sebaj.
en mint buta felhasznalo csak azt ereztem az egeszbol, hogy a plus4 utan a dos+tasm+mcga combo szamomra csodalatos elmenyt jelentett.
En meg utaltam, hogy nincsenek spriteok, es szar a hang… :]
[ módosítva Apr.24. 13:29 ]
jo csarli de te mindig is vonzodtal a halott dolgokhoz. remelem azert nem vagy nekrofil :)
“En meg utaltam, hogy nincsenek spriteok, es szar a hang… :]”
Jó sprite-ok tényleg nem voltak, de 94 körül azért már elég jól elterjedt a GUS, azon meg azért nem volt szar a hang. :)
szerintem annak aki plus4en nevelkedett, a sprite meg a hangminoseg nem volt lenyeges :D
Nap: Johat, azt meg mindig is mondtam, hogy a GUS az egyetlen dolog, amit hianyolok az Amigabol. Ennek oromere, az A2000-embe raktam is egyet (mivel hogy vannak benne ISA slotok, 4db). Majd eccer irok hozza drajvert is, es akkor jo lesz. :D
“majd irok en nektek browsert…”
kicsit azert mosolyogtato, hogy ugyanaz a flame, mint 1x eve. :)
mondjuk ifju tinikent ki a halal akart a szuloi keretbol egy irodai gepet venni, amikor ott volt kompaktan a szines szagos amiga, tevere dughatoan (monitor? az meg minek???) fullos hanggal es mar ment is a vilagegyetem lenyugozese?
ehhez kepest a karakteres lol kepernyos pc a beeperrel… hat ki akart ilyen fiatalon ekkora luzer lenni?
emlekszem, mit kinlodtam, mikor az amiga workbench utan a dos-sal meg a tobbi szarsaggal kerultem szembe… dehat a negycsatorna az negycsatorna, az meg keves volt mar.
Charlie, látod, azért vagy itt, hogy kijavítsd, ha valamire rosszul emlékszem! :) Én már öreg vagyok, nálam megengedhető, hogy kihagyjon a memóriám. A lépcsőházban egy hetedikes srác állandóan csókolommal köszön. Mindig megfogadom, hogy legközelebb pofán vágom, de már ehhez is öreg vagyok :)
Egyébként, ha most azt nézem, hogy Charlie-t ahányszor látom Amiga közelében mindig grafikus felületen valami karakteres konzolba írogat… :) Ezzel szemben a DOS-os PC-n ugyanúgy voltak grafikus alkalmazások. Ráadásul volt karakteres Norton Commander, meg DOS Navigátor, meg ilyenek. Sőt, Kal/AI szép ablakos, grafikus alkalmazást írt diplomamunkának DOS alá, PASCAL-ban a tehenek tenyésztési mutatóiról a takarmányozás függvényében :) Szóval nekem nem fájt a DOS, ráadásul már tini sem voltam, hanem 21 éves :) És közben azt éreztem, hogy olyasmivel foglalkozom, mint a nagyok. :)
De emlékszem, amikor ’90 táján Tarkus hozta a melóhelyre a Windows 1.0-át (vagy 2.0-át, erre nem emlékszem), és néztük, hogy analóg óra, meg kártyajáték, meg ablakok, de mire jó ez? Aztán hozott valami noname shellt, ami minden szempontból jobb volt. Aztán jött a Windows 3.0, és csak az OS 2 bírta a versenyt vele egy rövid ideig (na jó, a Win’98-ig talán), minden más ment a levesbe. Ja, meg persze a Mac, de az is félhalálban néha.
És szuper volt, amikor az Alaplap c. újságba vittem egy cikket egy DOS-os, karakteres programomról, és rákérdeztek, miért nem kezel egeret, amire azt válaszoltam, mert nekem olyan nincs :) És adtak egyet (Microsoft kártyás egér volt ’91-ben, még mindig megvan!), mindössze azzal a feltétellel, hogy írjak egy cikket róla. Megírtam, sose közölték, de lett egerem :)
Minden ilyen hőskor jó. Én örültem utólag, hogy a játékgép C-64 helyett TVC-m lett, mert küzdelmesebb volt, muszáj volt megtanulni rajta Z80 AMS-ül (ami után gyerekjáték volt a 8086 ASM), és örültünk a TVC klubban minden kis sikernek. :) Ugyanígy örültem a PC-s múltamnak is. Szerintem jobban jártam vele. Játszani azon is lehetett, de minek, amikor annyi minden mást is lehetett rajta csinálni. Pl. játékot írni :))))
Amigát meg meghagytuk a gamereknek ;)))))))
Z80 az ordog praktikaja. Ugyanaz tervezte mint aki az Intel 4004-et es 8080-at (Federico Faggin, megint lusta vagyok linkelni a vikipediat). Real men use 65xx. Tovabba ha nem lattal meg Motorola 680×0 assemblyt kozelrol, akkor meg nem lattal semmit. :P Egyebkent en irtam 32bit DOS DPMI-ben IRQ rutint GUS-hoz, meg ilyesmiket, sz’al az a baj, hogy tudom mirol beszelsz, hogy mennyire tokjo volt az… Es pont eze’ Amigazok inkabb. :D
[ módosítva Apr.24. 16:17 ]
Charlie, Amigázol, de minek/kinek? :) Ha látnám egy csepp értelmét, lehet, hogy én is Amigáznék, de csak úgy magamnak, a szoba sarkába, mert jó az assembly-je… :)
Hat, en kurva sokat tanultam az Amigazasbol, amit pl. Nintendo DS koderkent kamatoztattam. (Mondjuk mert a DS ROM OS-e egy csomo szempontbol ugynez ki, mintha valaki direkt le akarta volna masolni az AmigaOS-t, de emlithetjuk akar a memoriavedelem nelkuli rendszereken valo debugolast, meg a cache coherency hianyaban torteno DMA-ugykodest, a nem “vegtelen” meretu stackkel torteno progamozast, stbstb.) Ezenkivul magamnak Amigazok. Mer’ a Core2Quad-on Kindoz alol torteno egesznapos Java trutymozas utan jolesik leulni az Amiga 2000, vagy akar a Pegasos ele, es valami tok masfele rendszerrel foglalkozni. Es nekem jolesik, hogy tudom, hogy belul meg az assembly is kurvajo. :P De nem vagyunk egyformak, sz’al nem mondom, hogy te is tegyel igy.
Inkább írnál demót, hogy több induló legyen a magyar partikon. :) Akár Amigára, hogy élvezd is ;)
Bery, tévedésben vagy, akit érdekelt az meg tudott tanulni kódolni bármilyen gépen akit meg nem érdekelt az meg nem tanult meg.
c64en is rohadt küzdelmes volt bármi, eleinte pl papíron terveztem a spriteokat, kiszámoltam a byteok értékeit aszerint hogy melyik bit volt bekapcsolva, aztán data sorokba bevittem az egészet. és utána egy halom pokéval tudtam mozgatni egy űrhajot vagy akármit basicben.
másoktól olyan sztorikat hallottam hogy basicben kódolták meg a gépikódú monitorjaikat, crossbow/crest pl mai napig monitorban kódol c64en. mert évekig egyszerűen még assembler se létezett a gépre és van aki úgy maradt :D
Clarence meg úgy tanulta meg a gépikódot hogy befreezelt demókban/intrókban aztán randomban állítgatta a byteokat, ha a logó színe megváltozott akkor örült. aztán valahogy lassan összeállt neki a kép. ha ez nem küzdelmes akkor nem tudom mi az :))
“Játszani azon is lehetett, de minek, amikor annyi minden mást is lehetett rajta csinálni. Pl. játékot írni :))))”
bezzeg c64en meg amigán csak játszani lehetett, amint programozni kezdtél egy áramütéssel büntetett, nem ? :)
az igazság az hogy a mai 30 körüli korosztály aki számítógépekkel foglalkozik túlnyomórészt ezt a commodoreos gépeknek köszönheti. egyszerűen azért mert ezek voltak elterjedve leginkább és elérhető gépek voltak azoknak a szülőknek akik venni akartak egy gépet a gyereknek, ezért a legtöbb embert akit ez érdekelte ezeken tanulta meg az alapokat. ennyi.
Bery: Az en release-m maga a party… Es azt kivanom, barcsak lenne meg arra is idom, es energiam, hogy entryt csinaljak. De nincs. :(
Régen az volt a szabály, hogy a szervezők saját partyn nem releaselhetnek :D
Oswald, én sem PC-n tanultam meg kódolni, hanem 8 bitesen, mivel öreg vagyok, mint az… M3-as autópálya ;) Én is papíron írogattam először az asm utasításokat, majd füzetből papíron fordítottam gépi kódra. Később írtam BASIC-ben Assemblert magamnak, ami eléggé gagyi és monitor jellegű volt :) Aztán Bata Laci (Chip magazin, Magyar PC Magazin, most PC World) írt egy rendes editoros, fordítós assemblert Mnemonic néven, csak addigra pont a halálán volt már a TVC. Talán két játékot írtam benne búcsúzóul, de akkor már a PC-t tanultam. Ja, és óriási élmény volt, amikor az első szoftveres sprite-ot kiraktam gépi kódból TVC-n. Ahhoz csak az első phong shade-elt sakkfigura volt fogható pár évvel később :)
Amit mondani akartam az előző postban, hogy akiknek olyan gépük volt, ami tele volt játékkal, gyakrabban csak játszottak rajta. Akiknek nem nagyon volt játék, hamarabb a kódolás felé fordultak. De nyilván kellett egy belső késztetés is hozzá, ami ha megvolt, akkor mindegy volt a géptípus.
-ugyanmar, te is tudhatnad, hogy plus4-en _nem volt sprite_ (softwaresen kellett emulalni ugyanazzal a szinnel, mint a hatter+eloter) … hw sprite csak a c64-ben van :)))
-aztan az sem mindegy, hogy 25+ mhz-en es nem 1 :)))
-meg ugye nem idiota pakolt byteokon :)))
-es volt ram trukkozni is.
hang? akkoriban olyan covox-ja volt mindenkinek ami meg egy soundblaster 2 szintjet is majdnem elerte :))) de amugy tenyleg hamar lett gus is.
“Régen az volt a szabály, hogy a szervezők saját partyn nem releaselhetnek :D”
ha ez meg ma is igy lenne akkor nem lett volna breakpointon debris :)
erdekes, nalam ket het volt amire “elfogyott” a c16-hoz kapott jatek es mar monitorban garazdalkodtam. aztan c64-en is. meg a digi-sidplayt is mindig kezzel relocalltam :) aztan a tasm is tetszett, de amikor meglattam az asm-onet es az amiga belso felepiteset akkor sikitofraszt kaptam :) nem azt mondom, hogy nem jobb (karolynak elhiszem ha mondja), de engem pl. tasm+x86 utan egyszeruen taszitott a dolog :( kindozra is valamikor 98 korul valtottam. a 97-es antikon meg tasm-os lamerdemonk indult (igaz test modban felejtve, igy csak egy part ment le a 10-bol :)
en peldaul a dosnav-al boldog voltam, kellett a fenenek a gui :) ma is visszasirom a flatrealt is :)))
Az, hogy autoexec-bol kellett eger drivert tolteni es nem “rejtette el elollem” az os, hat borzaszto… legalabb volt mit kiszedni, ha kellett meg egy kis ram :)
hehe. valamikor 2000 korul arpi/astralnal voltunk es (asszem tan eleteben elosszor) cd-re akart irni ki stuffot linux parancssorbol es fel oraig kuzdott a man-al, mire minden ugy sikerult ahogy akarta, de nem inditott volna meg veletlen sem x-et :)))
izlesek es pofonok.
en pl. orulok, hogy a textmod szinte teljesen kimaradt az eletembol :)
En a C64-hez 0db jatekot kaptam. Alapgep, magno, 1db joystick, 1db ures kazetta es egy Hetedhet Basic c. konyv. :) Igy kezdtem. Honapok teltek el, mire egyaltalan jatekot lattam, mire talaltam valaki mast, akinek volt gepe, es jatekai is. :) (Falun laktunk na. :D)
Az elso programomat meg ’88-ban Plusira/C16-ra irtam az altalanos iskola szamitogep szakkoreben. A tananyag a karakterekkel rajzolgatas, majd az alapszintu BASIC muveletek (IF, FOR, PRINT) volt. Feketefeher Junosztyok, ahogy kell, es persze a gepekhez hattertar nem jart, sz’al a korai zsengek elvesztek… :D A jutalma az volt a szakkort sikerrel teljesitoknek (ersd: meg 2 honap utan is feljartunk… a 20 emberbol kb. 4-5 maradt, foleg akkor fogyatkoztunk meg, mikor elkezdodott a BASIC, es nem csak rajzolgatas ment), hogy megtekinthettuk a tanari gepet, amit normal esetben letakartak, hogy ne lepje a por.
Ez egy C64(!) volt, szines(!!) monitorral, printerrel(!!!) es floppy meghajtoval(!!!!). Es vegul, mivel olyan ugyesek voltunk, megmutattak, hogy hat a szamitogepre letezik jatek(!!!!!). Es betoltottek a Frogger c. BASIC jatekot. Tudod azt, amiben 1-9-ig nyomtad a gombokat, es a beka “felugrott” es elkapta a “*” alaku feher legyet. Hat keszen voltunk a gyonyortol! :) Es meg hangja(!!!!!!) is volt. Fuuuuuuuuuazta… :)
(Egyebkent multkor megkerdezte valaki, hogy hol tanultam meg programozni. Mondtam, hogy a Hetedhet Basic c. konyvbol, es azota sem tudok tobbet, de jol el tudom hitetni, hogy ertek barmihez. :D)
meglattam az asm-onet es az amiga belso felepiteset akkor sikitofraszt kaptam :)
ma is visszasirom a flatrealt is :)))
Ez a ket kijelentes igy egymas utan eleg vicces. (Linearis cimek, no memoriavedelem, stb.:) Amugy kb. annyi volt a bajod, hogy bonyolultabb videomodba valtani, minthogy mov eax, 13h; int 10h ;) Es ragaszkodtal az alap 500-ashoz. Enmeg megmondtam neked, hogy nem ertek a chipset kozvetlen hardver-pokingjahoz (se). :)
charlie: jo tudom, 1200-ast kellett volna szerezni, nem 500-ast. de 35’000-ret nagyon sokalltam azert, hogy ‘divatamigas’ legyek :) akkor mar inkabb elek ugyviteli softwareken :)
a kde az a minimalis szinvonal aminel mar nem adom alabb es akkor az jocskan ijesztobbnek tunt na :)
kulonben is fantaziatlanok a regiszterek elnevezesei :)))) bezzeg a ‘POP SI’ x86-on siraj! (meghogy az amiga noies ?! :)
a kde az a minimalis szinvonal aminel mar nem adom alabb
Akkor valoszinuleg megnyugtat a tudat, hogy annal nagyon amugy sincs lejjebb… :) (Najo, azert az M$-t se becsuljuk ala, valoszinuleg mar kemenyen dolgoznak ezen a probleman is.:)
én egyébként szerettem volna amigán kódólni, de engem is visszarettentett :))) egy rohadt képernyőt nem lehetett kirakni 60 sor kód nélkül, és az egy kicsit sok annak aki 0-t tud 0 infóval mind a prociról mind a chipsetről :) egy ismerősömtől kaptam egy kódot ami kirakott egy képernyőt. abban próbálkoztam 5 percig egy movval hogy kirakjak legalább egy rohadt pixelt de nem ment :)) c64 eladás amiga vásárlás ciklus után 1 éven belül volt valahonnan egy kölcsön c64em amin folytattam a kódolást, amigán meg maradtam lamer :)
az osztálytársam aki szinten 1200est vett meg közben highspeedpascalban (amigás delphi?:) írt egy tetrist, ablakkezelőstűl, átméretezhetően (az egész játéktér utánaméreteződött) stb. szóval itt is inkább az akaráson múlt :)
[ módosítva Apr.25. 13:23 ]
Életem első PC-s programja turbo pascalban történt, Winkle csinált nekem egy olyan “keretrendszert” ami beállított egy szürke palettát, bekapcsolta a grafikus képernyőt és volt egy draw loop, aztán abba heggesztettem inline assemblyben egy sinus dot effektet. Plus/4 után virult a fejem, hogy mennyi pontot ki lehet rakni riccenés nélkül :) Kb egy hetes volt a gépem, már untam demókat nézni, meg játszani.
nekem qbasic, mondjuk 2001-2002 körül :D de jó mert volt helpje.
qbasicben 94 körül írtam unalmamban egy tetrist, mivel egyszerűen nem volt más játék a gépre mint a win3.1es marhaságok :) amiga/c64 meg napokig nem volt a közelemben :)
Charlie: az nem forgger volt, mert az az, amikor az uton kell atmenni a bekaval, hanem frosch volt a cimeje neki. es hetedhet commodore rox.
(hehe, be is flashelt a hangero allitas basicben miszerint poke54296,0 … 15 muhaha)
háttér/keretszín is megvan? :)
53280 53281 :)
haha, nekem a decimalis mar kiment a fejembol nagyon reg, de a hexa meg elojott valahogy a 10 evvel ezelotti probalkozasaimbol :)
Ha már decimális, használta-e valaki valaha C64 – Plus/4-en a processzor decimális módját? :)
jézusom, na az a másik. a jobb herém odaadnám +1 regiszterért, a balt meg azért hogy arra a chipspacere amit a BCD elfoglal rakjanak bármilyen más de még nem létező utasítást.
a pc-ben is van ilyen bcd aritmetika, es a windoz szerintem elmenne akkor is ha hirtelen kihagynank :) (egyedul az aam ertelmes)
Oswald: Nagyon lazán bánsz a dolgokkal. :) Ha most hirtelen kapnál egy olyan gépet amiben ez megvalósul ráadásul nem is járna máson az eszed mint a programozás. :D
Én ezt a BCD-t sosem értettem, miért is jó. Annyira megbonyolítja az életet, hogy még ZH-t is írattak belőle anno :) Ezt olyasvalaki találhatta ki, aki se a bináris, se a hexidecimális számrendszert nem bírta befogadni :)
Bár itt kell megjegyeznek, hogy a TVC-re írt Assemblerem is decimálisan írta ki a címeket :)
hat, a dbase ha jol tudom bcd-ben tarol minden numerikust, na es az arc …stb… gis rendszerek, meg egy csomo penzugyi prog. a mai napig azt hasznaljak adatatviteli platformkent :)
Ezt én is tudom, de az értelmét nem látom. Sokkal bonyolultabb számolni vele, nyilván lassabb is, akkor miért is? Hogy aki nem hallott a számrendszerekről még, az is megértse? Turbo Pascal-ban is volt opció, hogy akkor a real-t BCD-ben tárolja (vagy ilyesmi).
egy ertelmet latom, a konverzio nelkuli listazast, biztos attol feltek, hogy a konverzio tul lassu, vagy pontatlan. pl. a pentium 1-es bugos idokben akar mast is szamolhatott ki a gep, mint a valos adat :)))
Jó, de ez picit régebb óta van, mint Pentium-1 :)
BCD is very common in electronic systems where a numeric value is to be displayed, especially in systems consisting solely of digital logic, and not containing a microprocessor. By utilizing BCD, the manipulation of numerical data for display can be greatly simplified by treating each digit as a separate single sub-circuit. This matches much more closely the physical reality of display hardware—a designer might choose to use a series of separate identical 7-segment displays to build a metering circuit, for example. If the numeric quantity were stored and manipulated as pure binary, interfacing to such a display would require complex circuitry. Therefore, in cases where the calculations are relatively simple working throughout with BCD can lead to a simpler overall system than converting to ‘pure’ binary.
The same argument applies when hardware of this type uses an embedded microcontroller or other small processor. Often, smaller code results when representing numbers internally in BCD format, since a conversion from or to binary representation can be expensive on such limited processors. For these applications, some small processors feature BCD arithmetic modes, which assist when writing routines that manipulate BCD quantities.
bery: jajj ma, ne legyel ennyire foldhozragadt :))))))
oswald: ott a szelen bal oldalt. ott van, hogy ‘Magyar’ is :)))
egyebkent ez a mult, amikor meg nem windows ment a bankjegykiado automatan es a kavefozon :)))
hát ez tipikusan az “akkor még jó ötletnek tűnt” kategória. Pl kíváncsi vagyok, hogy a photosopban megoldották-e már, hogy ne 64 kbyteos lapokban kezelje a memóriát, 2000-ben mikor porgramoznom kellett, többször elsírtam magamat az apija láttán! :)
ugyanmar, azota ugyis mindenki .net paint-ot hasznal :)
Najo, de a fenykepbolt az olyan progi volt, ami anno ment 16 bites platformon (vindoz 3.1-en peldaul). Nekem jobban tetszett a regi 68k-s Mac OS korai verzioi, meg amit a PalmOS csinalt. Hogy van alatta a full 32 bites proci, linearis cimzes meg minden, es szoftverbol szegmental 64k-s darabokba. WTF? :) Kivancsi vagyok egy ilyen huzas mikor es kinek tunt jo otletnek. :P
Gondolom a könnyebb portolás végett választották ezt a megoldást :)
murphy, megnézném ahogy összedrótozol egy hex2dec algoritmust cpu nélkül:) mert erre lett kitalálva. anno volt értelme. aztán meg ittragadt mint a qwerty szvsz.
Bery: okés, csak én akkori egyszeri programozóként is úgy képzeltem el, hogy ilyen esetekben globálisan kicserélem a magot 32 bitesre, szép és gyors interface-szel, és kompatibiltási okok miatt megtartok egy 16 bites interface-t is, sokszor kihangsulyozva, hogy ezt ne hasznald, csak arra van, hogy a regi pluginek is menjenek ami mindenki at nem all… Az Adobe szakemberei viszont jobbnak találták tolni maguk előtt a szakrupacot…
Oswald: CPU nélkül semmilyen algoritmust nem drótozok össze :)
dehogynem, papir-ceruza :)
Ahh, papíton programozás… csak rémálmaimban jöjjön vissza. :) Oktatási intézményekben ugye már nem annyira népszerű?
en irtam bash scriptet zh-n elsos koromban, papiron :)
meg egyszer nagyon regen valami c64-re valami cuccot, de mar nemtom mit, de relative bonyolultnak tunt akkor. Meg c64-hez volt sprite-tervezo lap, fenymasoltunk csomot es azon ment :D
Ja meg valami vad hardverre asm iro papir is szembejott egyszer egy koteg.