Sok kommentár nem szükséges, a legenda születése látható:
Nyilván a belógó kézilabdakapu kicsit ront az élményen, ami viszont érdekes, hogy mennyire relatív visszafogott a közönség reakciója. Szintén mókás 20 év távlatából az, hogy mennyit változott egy compo bemutatásának módja – a színpadra felmászó mikrofonos emberke ma már inkább viccesnek hat, úgyanúgy mint a videó eleje, ahol (ha hihetünk a feliratnak) kiderül, hogy az Amiga compo reggel 6-kor kezdődött.
Katt ide most:
…és ti hogy álltok a demóval?
Nehéz arról írni, amikor egy scener elmegy, de még nehezebb akkor, ha valaki olyanról van szó, akit az ember jól ismert; olyanról, aki a barátja volt; akiről még most is nehéz elhinni, hogy soha többet nem lesz már ott.
Meaty-t mindenki ismerte, aki valaha nézett már Revision vagy Assembly-streamet: pirospozsgás, dörgő hangú köpcös brit, masszív angol akcentussal és hamisítatlan nyers angol humorral. Négy évig vezette az Assembly emlékezetesen kiszámíthatatlan stúdióbeszélgetéseit, ahol sose lehetett tudni, mikor vezeti fel a meghívott vendégeket valami váratlanul ciki megnevezéssel, ránt elő egy gumicsirkét, vagy veszi rá őket egy rögtönzött szkanderversenyre. Sundown-on kezdte el a Revisionre is átvett kvízsorozatát, mely a brit tévékvízek szokatlanul idióta formátumát követve a party-k egyik legemlékezetesebb pillanatává vált. A brit scene igazi motorja volt, a híres / hírhedt “UKSCENE” egyik megteremtője.
2008-ban csapott a 64k-k világába: zenészként szintetizátorfejlesztésbe fogott, és hosszas munkájának eredményeként MAPPROX nevű szintije azóta egy Scene.org Award győztes intróban (Ephemera) és az idei év egyik legnépszerűbb intrójában is düböröghetett. Emellett persze zenészként is tevékenykedett: gyakran emlegette, hogy rajongója a hetvenes évek progresszívrock-vonulatának, és olyan szintit szeretett volna, ami ahhoz hasonló hangzást is tud. A maga nemében egyedülálló hangzást hozott létre, ugyanis csak neki volt a scene-n olyan szintije, ami a Railsback-görbéket figyelembe véve tudott zongorahangot szimulálni.
A hír tegnap érkezett, nem tudni pontosan mi történt – nyáron gyomorfekéllyel volt kórházban, két hete pedig büszkén újságolta többeknek, hogy egy rutinvizsgálat során vérmérgezést kapott az infúziótól, és pár óráig kómában volt. Hétfőn találták meg. 35 éves volt.
Nehéz elhinni, hiszen mindig valahol az a logika él az emberben, hogy ha régóta ismerünk valakit, akkor úgyis ott lesz majd jövőre is, még akkor is, ha tudjuk, hogy ez nem lehet így. Az biztos, hogy hiányozni fog. De az is biztos, hogy nem fogjuk elfelejteni, amit ránkhagyott.
Tegnap feltöltésre került a Scene.org nyilvános FTP-jére a legendás Mindcandy DVD sorozat második, Amigás részének PAL és NTSC ISO-ja. A Hornet indoklása egyszerű volt: elfogyott a készlet, és nem akartak új szériát nyomatni belőle, így ingyen elérhetővé tették inkább mindenki számára. A DVD persze nem csak demókat és szerzői kommentárt tartalmaz, hanem egy Breakpoint 2003 party-riport-kisfilmet is, valamint egy részletes werkfilmet, ahol Trixter meséli el, hogy milyen trükközés kellett a különböző demók rögzítéséhez – a DVD-n található demók 99%-a valódi Amigákról lett felvéve, ami néhány bugosabb produkció esetén sajnos nem volt egyszerű feladat. Mindenképp tiszteletreméltó munkát végeztek, és most az is láthatja akinek a DVD-ből nem jutott.
A fájlok megtalálhatók Pouëten / Scene.org-on is és legáltorrenten is, kb 8GB-nyi letöltésről van szó.
Azt hiszem aki informatikus, annak a Penny Arcade c. képregényt nem kell bemutatni – akinek igen, annak röviden legyen elég annyi, hogy jövőre lesz tizenöt éves, napi 2-3 millió látogatójuk van, és saját éves rendezvényük, a Penny Arcade Expo nagyjából 70 ezer látogatójával az E3 indie megfelelőjévé nőtte ki magát.
Ezek után szinte már nem is meglepő, hogy a mai képregényükhöz tartozó bejegyzésben a sorozat írója, Jerry “Tycho” Holkins az említett több milliós nagyságrendű olvasóbázis figyelmébe ajánlja az általunk jól ismert Vakondok 2 angol verzióját, egyúttal elismerve azt, hogy régi csodálója a demóknak, megtoldva mindezt a maga sajátságos stílusában megírt definíciójával a demoscene-ről. (“…lehetetlenül simán pattogó karaktereikkel megvetésüket zúdítva az aljas lamerekre.”) Holkins mindemellett azon kevés amerikai egyike, aki rendelkezett Amigával, és tudja, hogy a Remedy-t a Future Crew alapította, így nem csoda, hogy a cikk végét azzal zárja, hogy “Szakítsatok rá időt. Ezekről a dolgokról érdemes tudni”.
A poszt eredményeképp csak a mai nap ~3000 ember nézte meg a film angol verzióját Vimeo-n, és mivel jelen cikk írásakor az USA nyugati partján még csak du. 2 óra körül van, ez a szám valószínűleg az este folyamán még jobban meg fog ugrani, a hétvégéről nem is beszélve.
Sobec az a fajta ember volt, akit nem lehetett nem szeretni – nagydarab, mosolygós, nyomokban szalonspicces, közvetlen, barátságos. 2006-ban lett Breakpoint-szervező, lelkesen mesélte, hogy újrakezdi az életét, felmondott a munkahelyén, íróasztali meló helyett rádiószignálokat ír. Abban az évben volt először BP-szervező – vigyorogva spekulálta, hogy Scamp valószínűleg azért döntött így, mert amíg szervező, addig se árasztja el a partyplacet az állandó Hallo/Was. Erre a “találmányára” rendkívül büszke volt – a 2006-os BASS koncert után meghatódva jött oda, amiért betettük a Nirvana-átirat szövegébe; “Scene-történelmet írtam!”, mondta, és igaza is volt. A magyar scenerek közül aki Breakpoint-ra ment, ismerhette: ő volt a beengedő-ember a rituális “menjetek-ki-jegyet-venni” ceremónia során. Minden tevékenységet szívvel-lélekkel végzett, és mindig a szórakoztatás volt a célja: Happy hardcore musicdiskhez írt zenét, DJ-zett, oszlopos tagja volt a Slengpung-nak.
Nem gondoltuk volna.
Múlt hét hétfőn találtak rá, felakasztotta magát. Még nem tudni miért; többen jelezték, hogy eltűnt az elmúlt pár hónapban, tUM-ra el se ment. Spekulációk persze vannak (munkahely, családi élet), de egy dolgon nem változtat: többet már nem lesz ott Breakpoint-on.
Hiányozni fog.
Akik jobban ismerték, azok szerint sajnos nem is olyan meglepő, hogy a legkülöncebb német demoscenernél is néha meglepőbbeket produkáló fiatalember ilyen kurtán-furcsán véget vetett az életének. Délelőtt, Kölnben egy hídról a Rajnába vetette magát.
Megnyitotta kapuit a BitFellas által üzemeltetett vadonatúj demoscene webrádió, a BitJam! Több mint 10000 demoscene dal száguldhat a fületekbe 900 ismert szerzőtől, csak nyissátok meg az alábbi két stream egyikét:
Az üzemeltetők természetesen minden segítséget szívesen várnak, legyen az új dalok feltöltése vagy a szerzők hiányzó adatainak kitöltése.
Aki régóta törzstag IRC-en, vagy csak élénken figyeli a magyar demoparty-k grafika compo-inak termését (azon belül is az élmezőnyt), annak biztosan nem ismeretlen Delilah neve – mégis kevesen tudják, hogy valójában ki is ő, és miért is támogatja a magyar party-kat ilyen lelkesen és rendszeresen. Ezen kérdések megválaszolása céljából kerestem fel hát nemrég, s hogy megtudjuk, hogyan is kezdődött ez a furcsa kapcsolat egy olasz grafikuslány és a magyar scene között.
