Scene.hu

Ha az ember lánya netán hirtelen felindulásból demókészítésre adja a fejét, hamar szembejönnek mindenféle bosszantó technológiai problémák, amikre úgy tűnik még így 2008-ban sincsenek kielégítő megoldások, pedig ez már a jövő… Ilyesmikre gondolok, mint: “mivel játsszak le hangot?”, “hogyan töltsek be képet?”, “mitől lesz teljesképernyős a csodálatos demóm?”, “miért van ott a kurzor?” :), stb.

Mai rövid jegyzetünkben a második kérdésre szeretnénk egy praktikus megoldást ajánlani, legalábbis azoknak akik nem a D3DX10CreateTextureFromFile függvényt (ami ugye igazából nem is függvény :) használják erre a célra.

Tovább…

A Budapesti Műszaki Egyetem immár nyolcadik alkalommal rendezi meg 3 fős csapatok számára 24 órás programozó versenyét. Az eXtreme challenge néven futó rendezvény mára már nemzetközivé nőtte ki magát, tavaly például az első 10 helyezett közé csupán egyetlen magyar csapatnak sikerült becsúszni: A dobogó mindhárom fokát svédek foglalták el, továbbá 3 lengyel, 2 spanyol és egy, a volt Jugoszlávia területéről származó csapatot találunk még a lista elején. A döntőben általában izgalmas és újszerű feladatokat kapnak a versenyzők, volt már LEGO robot programozás, automatizált járművezetés szimulált környezetben, robotfoci (a korábbi évek feladatai megtalálhatóak a verseny honlapján).

Több scener is ért el már szép, sőt kiemelkedő eredményeket is a versenyen; reméljük, ez a jövőben is így lesz, tehát versenyre fel, pajtások!

A megjegyzendő dátumok pedig:

• Február 17: jelentkezési határidő
• Február 24: elődöntő (ez az interneten zajlik, és 5 óra hosszat tart)
• Május 2-4: a döntő, a legjobb 30 csapat részvételével.

Második rendhagyó produkció/téma aránnyal rendelkező cikkünket olvashatják az érdeklődő olvasók. A téma a fraktálok, még pontosabban a kvaternió-Julia fraktálok; ez utóbbiak vizualizációjábol áll össze az alant látható első videó, mely Thorsten Fleisch német filmrendező munkája (őt ábrázolja a kép), akinek ugyan feltehetőleg semmi köze a demoscene-hez, ezen filmje azonban nem lógna ki nagyon egy democompóból. Egy ugyanerre az ötletre felépített 4k intro pedig a kindernoiser by iq/rgba (bár ez már szerepelt az oldalon, tematikusan mégis ideillik).

Embedded videók és az elmélet alább, a film jó minőségű változatát innen tölthetjük le (mpeg, 82 MB).

Tovább…

Végre, végre, itt a negyedik rész, csak itt, csak most, csak önöknek, 150%-al több kódrészlettel!

Komolyabbra fordítva a szót, többen konkrét példákat kértek rajtam számon; úgyhogy gondoltam is, hogy akkor a mai részben ilyenek lesznek (bár szerintem az eddigiek is azok voltak). De aztán meggondoltam magam (ördögi kacaj), és főleg az IO monádra fogok koncentrálni (még ördögibb kacaj :)… Mindenesetre a copy/paste-el csak óvatosan – a szerző is megjárta már ezzel -, ugyanis a weboldalról másolt kódrészletek, bár első ránézésre jónak tűnhetnek, a sortörés karaktereket nem feltétlenül a rendszer natív formájában tartalmazzák, ami a compilert könnyen meggátolhatja a rendeltetésszerű működésben… (nyilván ez rendszer- és böngészőfüggő).

Jó hír viszont, hogy múlt szombaton kijött a GHC compiler legújabb, 6.8.1-es változata (a számozásból naívan levonhtató következtetésekkel ellentétben ez egy major release, az utolsó hasonló a 6.6.1 volt, áprilisban, előtte pedig a 6.6, tavaly októberben).

Az előző részek itt találhatóak: első, második, harmadik.

Tovább…

A következő, rendhagyó módon nem három, hanem négy rövidfilmecske elég szellősen kapcsolódik egymáshoz (és a demoscene-hez is :), talán az egyetlen közös pont – már ha azt a nyilvánvaló észrevételt nem számítjuk, hogy mindegyik renderelt film -, hogy kicsit talán mélyebb gondolatok vannak mögöttük, mint amiket mondjuk a nemrég bemutatott Tini Nindzsa Teknőcökben találhatunk…

Tovább…

Népművelő sorozatunk harmadik epizódjához érkeztünk, lehetne akár az is a címe, hogy “3 cikk egy témában”… Ma lesz keresőfa, és ennek kapcsán type classes, a Maybe, és egy röpke pillanatra megvillanak a monádok is… Amennyiben valaki frissíteni szeretné az emlékeit, az első rész itt olvasható, a második pedig itt.

Tovább…

A mai epizód tartalmából: listák, ADT, pattern matching, rekurzió (no és persze protagonistánk, a zipWith sem veszett el!). Az első rész itt olvasható, ha valaki lemaradt volna.

Tovább…

Nos, a Haskell egy programozási nyelv. Egy Haskell Brooks Curry nevű amerikai matematikusról nevezték el, aki Blaise Pascalon kívül valószínűleg az egyetlen valaha élt ember, akinek a kereszt- és vezetéknevéről is neveztek el programozási nyelvet :). Pascal viszont azt nem mondhatja el magáról, hogy mindezek mellett még igét is csináltak a nevéből (currying)… A fenti linken részletes dokumentációt, tutoriálokat, compilereket, interpretereket és mindenféle ilyesmit találhat a komolyabban érdeklődő olvasó.

Tovább…