A céget 1930-ban alapították, mint talajkutató vállalatot az olajüzletben. Később a cég vezető védelmi-elektronikai és félvezető fejlesztővé és gyártóvá alakult. 1954-ben a TI elsőként kezdte el a sziliciumtranzisztorok tömeggyártását.
1958-ban Jack S. Kilby-nek a TI-nél az az ötlete támadt, hogy ne csak egyetlen tranzisztort, hanem egy egész elektromos áramkört integráljanak egy sziliciumlapra. Megszületett az IC (Integrated Circuit, integrált áramkör) (US. Patent: 3138743). 1965-ben a TI egy további újítást mutatott be az integrált áramkörök terén: egy digitális IC-t integrált flipflop-okkal, a későbbi TTL családok ősét. Ezek a találmányok lényeges elemei minden modern computernek, ezért a Texas Instuments-et nyugodtan számíthatjuk az iparág úttörői közé.
Az első zsebszámológép is a TI-től származik, melyet 1967-ben fejlesztettek ki. Az első szériamodell szállításáig azonban még öt évnek kellett eltelnie. 1972-ben lehetett megvásárolni először a TI-2500 DataMath-ot. A TI-2500 a négy alapműveletet tudta, 8 mezős LED kijelzője, tápegysége volt, amivel az akkukat lehetett feltölteni.
Az ezt követő években a TI egy egész sor asztali- és zsebszámológépet gyártott, melyeknek egy része már nagyon közel állt a “rendes” számítógéphez (mágneskártyás tárolás, ROM-modulok használata, plotter/nyomtató csatlakoztatása).
Végül 1979 júniusában a TI bejelentett egy saját gépet az otthoni számítógép piacra: a TI-99/4-et. Ez nagy érdeklődést váltott ki a nemrégiben startolt konkurenciánál (Apple, Atari, Commodore). Attól féltek, hogy a TI mint chipgyártó kihasználhatja az újonnan kifejlesztett technológiák előnyeit és így kiszoríthatja őket a piacról. Ez a félelem nem volt megalapozatlan, pl. a TI-99/4 már egy 16 bites (!) processzorral, a TMS9000-el volt felszerelve, bár ebben a gépben csak 8 bit volt elérhető.
1981-ben jelent meg a TI-99/4 követője, a TI-99/4A. Elődjéhez nagyon hasonlít, azonban lebutított ROM-ot tartalmazott és már írógép billentyűzettel (bár nem standarddal) volt ellátva .
1983 elején és közepén mutatták be az új modelleket, a TI-99/2-t és a TI-99/8-at. A veterán TI-99/A4-nek az árát ezzel egyidöben lecsökkentették, hogy a konkurens Commodore VC20 és Timex T/S 1000 (Sinclair ZX81)-el versenyben maradjon. Ez a terv azonban nem vált be, mert ugyanúgy ahogy az Atari, a TI is pénzügyi nyomás alá került és úgy döntött, hogy teljesen visszavonul az otthoni számítógép piacról. A TI-99/2 és TI-99/8 modellek soha nem kerültek sorozatgyártásra, a TI-99/A4 gyártását is beszüntették 1983 végéig és az összeset jóval áron alul eladták.
Még ugyanebben az évben jött ki a Compact Computer 40, ami egy Notebook Computer egysoros LCD kijelzővel és beépített BASIC-kel.
A CC40 után a TI sajnos nem készített több számítógépet, hanem a teljes gyártókapacitását ismét asztali- és zsebszámológépekre koncentrálta.
Forrás: http://www.zock.com
Jó cikk! Amennyire én tudom a mostani TTL IC-k számai is ugyanazok mint amiket a TI anno adott nekik. Ebből a megfontolásból van is egy ’76-os TTL receptek könyvem – szép piros és szétesik ha hozzáérsz :) – amiben minden IC-jük használata benne van áramkörökkel, tranzisztoros megvalósítással meg diagramokkal a pontos hangoláshoz. Plusz egy viszonylag új CD-s ugyanilyenem is.
Amúgy jól néz ki az a TI számológép kijelző. Biztos kényelmesebb mint lapozgatni a sorokon. Én CASIO párti voltam mindig, persze a SHARP-al szemben ami egyébként egy érdekes vita téma volt régen. Ez érdekelne mondjuk, hogy mi az a hihetetlen különbség a kettő között ami vitát szül. Abban biztos vagyok, hogy mind a kettő más táblázatokat használ, mert eszméletlen eltéréseket produkálnak…
Az én korábbi 82TL-em és újabb 570ES-em: http://i.imgur.com/OwKHV.jpg
Wow, az első írás Dolftól, ami nincs teleikszezve, és olvasható :D
No de viccet félretéve, tök jó :) valaki tudja, hogy az ilyen Compact Computer-féle dolgokat effektíve mire lehetett használni? Nyilván számológépnek kicsit turbó volt, szövegszerkesztőhöz és hasonlókhoz viszont szar az egysoros kijelző.
háá lassan tanulok írni, eddig csak a képeket nézegettem =) – mentségemre ne xolgáljon: 12 éve nem élek mo-on. egyébként a cikkben lévö linkek elvixnek egy oldalra, ahol van még egy pár x mentes cikkem…
eza x a sms-ezésböl maradt rám, a többi mega ganxta környezetböl amibe felnöttem.. jóaz ha má érted =)
amúgy a cc40 nemigen volt jó semmire, hacsak a beépített kis nyomingerrel meg egy xámlázó ccartridge-vel xámlanyomtatásra…
jaaa, eza TI-99/4A hozzáférhetö (mz/x-nekis va) és áítóag naonyo programozható (kollégám xerint) – demó platformként követelem figyelembevenni =)
Na cimbi, előléptettek publikátornak? Éppen mostanság kerestem demókat erre a gépre, de nem sokat találtam…