Közismert, hogy a sportolók számozott mezben játszanak, a Red Wingsben pedig játszik egy kanadai hokis, akit úgy hívnak, hogy Mike Commodore. Innentől meg nem meglepő, hogy a 8bit fanok kitalálták, hogy jaj de jó lenne, ha Mike 64-es mezben játszana. Addig-meddig könyörögtek, amíg Mike elgondolkodott a témán, és ki is twittelte, hogy már csak a főnökön múlik, mert ő tulajdonéppen akár benne is lenne, hogy 64-es meze legyen. (Eddig 44-es meg 22-es volt.) Erre a rajongók elkezdtek pénzt gyűjteni 64 dollárjával, hogy ha 64-es lesz a meze, akkor ez a pénz megy jótékonysági célra. Nagy volt az öröm, amikor Mike twittelte, hogy a főnökség benne van, hogy 64-es mezben játsszon.
De végül nagy vívódások közepette mégis meggondolta magát, és egyelőre marad 22-es számnál, mert ez az ő száma. Babonás sportolók.
Az a gyanúm, hogy ezzel a sztorinak még nincs vége, és ígérjük, megírjuk, ha Mike Commodore 64-es mezben fog játszani.
Azonban, ha igazi C64-et akarsz látni, akkor menj el Arok partyra!
És azért a vicc kedvéért raktam ide fotót is Mike Commodore-ról. Tovább…





Nagy divatja van manapság a retronak, de valahogy eddig a színes-szagos őskonzolok meg a nyolcbites számítógépek uralták az ilyen jellegű kiállításokat. De most a DOStalgia kiállítás szervezőinek eszébe jutott, hogy léteztek azok az indokolatlanul nagy dobozba rakott, speakeren csipogó, monokróm Herkules vidkártyával ellátott parancssoros izék is, amikről mai aggyal elképzelése sincs az embernek, hogy mire lehetett használni. [Igényesebbeknek akkoriban sem volt.] Na de pont ezért érdekes a 
2011.07.07-én, csütörtökön tartanánk egy beszélgetős, italozós, teljesen kötetlen összejövetelt egy lehetséges, vagy talán inkább leendő törzshelyünkön, a 